Amit még nem tudunk Kosztolányiról

A Szabadkai Városi Könyvtár egy igazán színes rendezvénysorozattal emlékezett meg Kosztolányi Dezső születésének 139. évfordulójáról. Tegnap Kosztolányi Dezső kettős fókuszban címmel rendhagyó irodalomórán vehettünk részt.

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, író, az újabb Kosztolányi-kutatásokra és azok eredményeire tekintett ki:
 

– Néhány éve megjelent egy könyvem Kosztolányiról, amely az utolsó éveivel és a Radákovich-szerelemmel foglalkozik. Azt tudtuk, hogy szerelmes volt másik nőbe is, de nem tudtunk róla semmit sem. Számomra az volt fontos, hogy ki ez a nő a név mögött. Azután egy szerencsés véletlen folytán kiderült, hogy nem is szerelmi háromszögről beszélhetünk, hanem négyszögről. Még egy nő volt Kosztolányi életében, méghozzá Édes Anna modellje, az egykori cseléd, akiről mintázta a regény karakterét, és sikerült megtalálni az ő hagyatékát is. A legújabb kutatási eredmény pedig itt debütál Szabadkán. Nemrég egy magángyűjteményből előkerült Kosztolányinak egy eddig ismeretlen kézirata, amit azért is gondoltam itt bemutatni először, mert a szabadkai gimnáziumban írta diákként, és azzal nyert meg egy városi pályázatot – tudtuk meg Bíró-Balogh Tamástól.

Csizmadia Edit magyartanár, helytörténész a költő szegedi kötődéséről tartott előadást:

– Ez egy sosem teljes rekonstrukció. Folyamatosan igyekszünk visszamenőleg megkeresni azokat a nyomokat, amelyek Szegedhez kötik Kosztolányit, és ebben mind a mai napig találunk újabb adatokat, esetleg pontosításra szoruló, eddig ismert vagy tényként kezelt részleteket. Most azokra az eseményekre fókuszálok, amelyekben Szeged hozzáadott Kosztolányi élményeihez, és ezek a műveiben is megjelentek. Kosztolányinak számos kötődése, élménye van Szegeddel kapcsolatban. Az utolsó látogatása a tudomásunk szerint 1934-ben volt, a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik előadására ment, és annak is lettek irodalmi vetületei. Az akkortájt igencsak népszerű ún. filléres vonatokkal érkezett, amellyel a tömegkultúrának, a kultúrafogyasztásnak egy egészen új időszaka jött el, és erre az élményére is reflektál írásában – hallottuk egyebek közt Csizmadia Edittől.

Az előadások után a Svetozar Marković Gimnázium előtti téren Kosztolányi Dezső mellszobrát, a Gimnazista elnevezésű bronzszobrot és a gimnázium falán elhelyezett emléktáblát is megkoszorúzták. 

Az eseményen lerótta tiszteletét Balogh György, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Góli Csilla, a szabadkai városi tanács kommunális ügyekkel és fejlesztésekkel megbízott tagja, Matin Hajnalka, Szabadka város polgármesteri tanácsosa, Bálint Ágota, a Városi Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja és Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja is. Az emlékezés virágait továbbá a Szabadkai Városi Könyvtár, az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár, valamint a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár munkatársai is elhelyezték. 

A Kosztolányi Dezső előtt tisztelgő műsorok kedd este kezdődtek el. Ahogyan azt Kozma Adrienn igazgató köszöntőjéből hallhattuk, a megemlékezés számos formájára volt példa az előző években, amelynek sok résztvevője volt, idén pedig új és visszatérő vendégeket is üdvözölhetünk. Ezt követően A Kosztolányi-gyűjtemény kuriózumai címmel nyílt kiállítás, amelynek a szerzője Bognár Irén főkönyvtáros: 

– Kosztolányi Dezső Szabadkán született, s ez a tény (is) determinálta életét és költészetét. Habár Szabadkától korán elbúcsúzott gimnáziumi elbocsátása miatt, a város élménye végig kíséri az írót. Azonban, ez fordítva is igaz, a város arculatát és történelmét meghatározta a tény, hogy itt született Kosztolányi Dezső. Emlékének ápolása Szabadkán hosszú múltra tekint vissza. Ezzel a kiállítással szeretnénk bemutatni a Szabadkai Városi Könyvtár gazdag állományának azt a részét, amelyet Kosztolányi-gyűjteménynek nevezhetünk. Kevés olyan életmű darabjai találhatóak meg a könyvtárunkban, első kiadásban, mint Kosztolányi művei. Kiállításunk kísérő anyaga a Kosztolányi-bibliográfia kivonatának feltüntetése – emelte ki Bognár Irén.

A folytatásban a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének Külön-leges-legszebb nyelv című előadását tekinthettük meg, amelynek a fellépői Molnár Krekity Olga, Hajvert Ákos, Dudás Nikolett, Brezovszki Edit és Brezovszki Márk voltak. 

– Az előadás a magyar kultúra napjára készült, a magyarkanizsai könyvtár felkérésére. Nem volt még előadói estem Molnár Krekity Olgával, és óriási megtiszteltetés a számomra, hogy közösen mondhatunk verset, hiszen sok mindent tanultam tőle – hallottuk Hajvert Ákostól.