Anujka, a bánáti méregkeverő

Egy petrei (Vladimirovac) asszony méregkeverőként ötven, de lehet, hogy százötven ember (zömében férfi) halálát is okozhatta a századforduló környékén. Ana Drakszin vagyis Baba Anujka volt Szerbia első sorozatgyilkosa. Gyarmati A. Simon vegyész írt róla könyvet, amelynek a bemutatóját csütörtök este a nagybecskereki Városi Múzeumban tartották meg. A könyvnek eddig három kiadása volt és háromezer példánya talált vevőre.
A 19. század végén és a 20. század elején Bánátban elszaporodott a méregkeverők száma. E „tevékenységnek” az egyik legsikeresebb képviselője pedig a dél-bánáti Ana Drakszin volt. Hozzá fordultak azok, akiknek valamilyen problémája volt otthon, ő pedig a „bájitalával” segített rajtuk. Ez a „bájital” feloldott patkányméreg volt. Azzal kísérte ki látogatóit, hogy „add csak ezt neki és nyolc nap múlva már semmi gondod nem lesz”. Anujka anyó tudta, hogy nyolc nap kellett ahhoz, hogy a méreg hasson. Ez csak növelte a tekintélyét.
– Olyan időben élt, amikor a törvényszéki orvostan nem érte el a mostani fejlettségi fokát és a miatt tehette azt, amit tett. Különösen az olyan elhagyott falvakban, ahol az orvosok nem rendelkeztek megfelelő képesítéssel a mérgezések terén. Baba Anujka nem volt az egyetlen bánáti méregkeverő. Van belőlük elég. Van egy olyan példa is, hogy egy orosz orvos, aki a forradalom után érkezett ide, a halál okát bélgyulladásként tüntette fel, a valóságban pedig egy súlyos mérgezésről volt szó, mondja a kötet szerzője, Gyarmati A. Simon, nagybecskereki születésű, belgrádi vegyész.
Három gyilkosság miatt Ana Drakszin 1929-ben Pancsován került bíróság elé. Közel kilencvenévesen elítélték, mégsem börtönben halt meg. Tizenöt év börtönbüntetést kapott, de hat év után megkegyelmeztek neki. Visszatért a falujába, ahol a fia várta be. Egyes adatok szerint folytatta a „munkáját”. Természetesen már utolérte a kora is. A halálának az oka a dokumentumok szerint a szenilitás volt. Nem bántotta a lelkiismerete. Úgy gondolta, hogy jót tett azoknak, akik hozzá fordultak. 

A könyvbemutatót a Hajszálnyi határ a gyógyszer és a méreg között címmel megrendezett kiállítás keretében tartották meg. Sokszor ugyanis figyelmen kívül hagyjuk, hogy az, ami gyógyít, egyúttal mérgez is. Ilyen például a röntgensugarazás, napjainkban pedig Clostridium botulinum vagyis a botox.