2024. május 15., szerda

Amit nem tud a mesterséges intelligencia

A Zentai Városi Múzeumban az MI közreműködésével nyitották meg a Bolyai TGK képzőművész tanárainak kiállítását

A maga nemében rendhagyó kiállításmegnyitónak lehettek szemtanúi mindazok a képzőművészet-kedvelők, akik hétfőn este ellátogattak a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium rajztanárainak idei tárlatmegnyitójára.
Bakos Anita, Bencsik Andrea, Gubik Korina, Kókai Eléna, Balla Ákos-Zwara, Lázár Tibor és Miroslav Jovančić alkotásait bemutató kiállítás elején Csikós Pajor Gizella, a középiskola igazgatója köszöntötte a látogatókat.
Az igazgatónő beszédében örömének adott hangot amiatt, hogy a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő szakon olyan képzőművészek tanítanak, akik a diákjaiknak átadják az általuk képviselt szellemiséget, művészeti érzéket.
Az igazgatónő üdvözlő szavait követően Lázár Szűcs Anikó, a Bolyai TGK angoltanára a mesterséges intelligenciát, pontosabban egy mesterséges intelligencia által működtetett chatbotot faggatta a művészetekről, a művészetek fontosságáról, majd pedig felkérte az MI-t (mesterséges intelligenciát), hogy nyissa meg a kiállítást. A Chatsonic elnevezésű chatbot angol nyelven ugyan, de hellyel-közzel elfogadható válaszokat adott. Miután az első kérdésre azt válaszolta, hogy több okból is fontosnak tartja a művészeteket, elmondta azt is, hogy miért:
– A művészet, hogy kifejezzük magunkat kreatív módon, és terápiaként is hasznosíthatjuk, továbbá a képzőművészet különböző kultúrák és történelmi periódusok megértését is elősegíti, de segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot is. E mellett kommentálhatja a jelenlegi társadalmi helyzetét is az emberiségnek, és jogaink és mások jogainak a kiharcolásában is segíthet – válaszolt a mesterséges intelligencia.

Horváth Zsolt felvételei

Horváth Zsolt felvételei

Lázár Szűcs Anikó ezt követően felkérte az MI-t, hogy nyissa meg a kiállítást, aminek ez sem okozott különösebb gondot, és egy maga nemében teljesen korrekt megnyitó szöveggel rukkolt elő.
Azonban, ahogyan a tanárnő hozzátette: bármennyire is trendi most a mesterséges intelligencia, de egyelőre még nem tart ott, hogy teljes, kiegyensúlyozott válaszokat adjon a művészetről, hogy helyettünk fogalmazzon meg véleményt, írjon megnyitó beszédet, főleg olyat, amely szubjektív tapasztalaton és véleményen alapszik.
– Ugyanis nem láthatja a saját szemével, hogy hogyan alkotnak az előttünk álló művészek. Hiába tartja az MI fontosnak a képzőművészet tanítását, nem tapasztalhatja meg, hogy tanárként nap mint nap hogyan osztják meg művészeink tudásukat és tapasztalatukat tanulóikkal a tanteremben, a műteremben és ma este itt a kiállítóteremben – mutatott rá Szűcs Lázár Anikó, majd pedig a kiállítók képeit bemutatva elmondta: – Az MI minden igyekezete ellenére nem tud elmerülni Miroslav Jovančić feneketlen kék-zöldjében. Nem láthatja azt, amit a hús-vér ember tapasztal, hogy a képen látható farkas szemei az egyik pontból nézve úgy csillannak meg, mint a szabadkai képzőművész szemei. Az MI nem látja Bakos Anita világos színeit, nem érzi a víz erejét, ami szinte megcsap engem, ha szemtanúja lehetek egy-egy pillanatnak, amikor Anita medence partjára fest. Balla Ákos képeinek sokrétűsége teljesen elkerüli a mesterséges intelligencia figyelmét, nem tud felfedezni párhuzamot a korai modernisták és Zwara alkotásai között. Bármilyen fejlett is lesz, sosem fogja személyesen saját vállán érezni a művész egyik táskája bőrpántjának a súlyát – emelte ki Lázár Szűcs Anikó és megjegyezte, hogy Kókai Eléna kiállított képsorozatában a zene szól, lüktet a türkiz, vérzik a vörös és még a véletlen sem véletlen.

– Ha csak ezt a sorozatot vennénk figyelembe, teljesen elkerülné a figyelmét a játékosság, amely Eléna munkásságát mindig is jellemezte – jegyezte meg, majd pedig Bencsik Andrea portéiról elmondta, hogy személyesek, viszont az MI nem tudhatja, hogy kit is ábrázol egy-egy portré, ahogyan azt sem, hogy a képzőművésznő ember- és macskaismerete is vászonra került. Az MI nem tudja, milyen Lázár Tibor festményeivel együtt élni és azt sem tapasztalja meg, hogy a festéknek szaga van.
– A mesterséges intelligencia nem tapasztalhatja meg mindezt, ahogyan nem osztozhat Gubik Korina szomszédjainak a bosszúságán sem, amikor Korina fejében és gyakran vásznán szöget üt egy-egy, vagy több száz ötlet – ecsetelte Anikó, és hozzáfűzte azt is, hogy Korinának a kiállításon megtekinthető képe kapcsán az MI figyelmét a női alkotóknak a mai világban lévő helyzete is elkerüli.