Nagy érdeklődés mellett mutatták be csütörtökön este a Zentai Alkotóházban Molnár Tibor Szocialista ünnepek Zentán című kötetét, amely a zentai Történelmi Levéltár A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című sorozatában, a Bethlen Gábor Alap támogatásával látott napvilágot.
Gergely József felvétele
A rendezvény kezdetén Predrag Popović, a Városi Könyvtár munkatársa, majd ifj. Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően Molnár Tibor levéltáros, a kötet szerkesztője és Fodor István újságíró, lapunk Tiszavidék rovatának szerkesztője Gruik Ibolya újságíró kérdéseire válaszolva meséltek a kötet létrejöttének körülményeiről, valamint az egykori szocialista ünnepekhez fűződő emlékeikről.
– A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című sorozatunkban kronologikus sorrendet próbáltunk követni, hiszen az 1944–45-ös eseményekkel indultunk, amelyeket végigvezettünk egészen a 60-as évek elejéig. Ez volt az a nehezebb időszak, amikor nem voltak jók az életkörülmények. A 60-as évek közepétől viszont már jelentős életminőségbeli javulás volt tapasztalható. Nagyon érdekes példa, hogy amíg ’64-ben egy Fityó megvásárlásához 34 akkori átlagfizetésre volt szükség, ’68-ban már csak 17-re. Ezekben az években kezdtek egyre nagyobb teret kapni a szocializmus ünnepei, ezért ezúttal ezeket próbáltam meg bemutatni és végigvezetni annak a rendszernek a végéig – magyarázta Molnár Tibor, aki elmondta, a kötet koncepciójának megálmodásakor úgy vélte, erről az időszakról sok dokumentum és gazdag képanyag áll majd rendelkezésére, ám amikor megkezdte a munkát, azzal kellett szembesülnie, hogy ez nem így van, hiszen kevés valóban jó minőségű fotó került elő, és azok közül sem mindegyik esetében tudták megállapítani, hogy mikor készültek, és kiket ábrázolnak. Kifejtette, a munka során számottevő segítséget jelentettek neki a Magyar Szóban és annak Tiszavidék mellékletében megjelent tudósítások, amelyek mellett a kötet anyagának összeállításakor elsősorban a zentai Történelmi Levéltár anyagára, valamint a zentai Városi Múzeum gyűjteményére hagyatkozott.
– A szocialista ünnepek sorában kiemelkedő szerep jutott a május elsejének, valamint az ifjúsági stafétának, ugyanis ezek voltak azok az ünnepek, amelyek nagy tömegeket mozgattak meg. Ebben az időszakban már jó idő volt, könnyű volt kivezényelni a diákokat vagy akár a munkásokat is a város főterére. Az ifjúság napja szintén meghatározó ünnep volt, ezt egy ideig a város főterén tartották, később pedig a stadionban, ami szintén nagyon jó helyszínnek bizonyult. A nyári időszakban július 4., majd július 7., a felkelés napja volt a két legmeghatározóbb ünnep, az őszi-téli időszakban pedig október 8., november 11. és november 29. volt kiemelkedő jelentőségű ünnep. Ezek mellett az ünnepek mellett néhány eseményt is beemeltem a kötetbe, azokat, amelyeket ünnepszámba menő eseményként éltek meg a zentaiak. Ilyen volt például 1963-ban a hídavatás, 1969-ben Tito látogatása, 1984-ben az olimpiai láng érkezése, valamint a katonai eskütétel is – emelte ki a kötet szerkesztője.
– A sajtóban akkoriban kiválóan működött az a gépezet, amely lehetővé tette, hogy ezek az ünnepek igen nagy terjedelemben jelenjenek meg. Akkoriban egész oldalakat készítettünk arról, ki hogyan ünnepelt, hiszen bőven volt hely arra, hogy részletekbe menően foglalkozzunk a vidáman ünneplő emberekkel. Ezekre az eseményekre már jóval korábban megkezdtük a felkészülést, az újságírókat elküldték az ország minden részébe, magam is jártam Szlovéniában, Montenegróban, Koszovóban és egyéb helyeken is. November 29., a köztársaság napja kapcsán például teljesen logikus volt, hogy bejárjuk az országot, és bemutassuk a köztársaságokat, de ugyanezt tettük az ifjúság napjához kapcsolódóan is, csak akkor éppen a fiatalokkal beszélgettünk – emlékezett vissza Fodor István, aki egy jegyzettel is gazdagította a Szocialista ünnepek Zentán című kötet anyagát.
– Amikor Tibor felkért arra, hogy írjak egy szöveget a könyvbe, arra gondoltam, megkérdezem az ismerőseimet, hogyan emlékeznek ezekre az ünnepekre. Meglepő volt számomra, hogy szinte mindenki elintézte egy-két mondattal, megemlítették a stafétavárást, a felvonulást, a majálist, a pionírkendőt, és nagyjából ebben ki is merültek a válaszok, ami arra enged következtetni, hogy ezek az ünnepek sokakban nem maradtak meg igazán meghatározó emlékként, vélhetően azért, mert az embereknek nem volt annyira erős kötődésük hozzájuk – magyarázta Fodor István.
A kötetbemutatón Molnár Tibor külön köszönetet mondott ifj. Fodor Istvánnak, a zentai Történelmi Levéltár igazgatójának, Fodor Istvánnak, a Magyar Szó újságírójának, Kávai Mucsi Katalinnak, a kötet lektorának, Beszédes Istvánnak, a kiadvány műszaki szerkesztőjének, valamint Pejin Attilának, a zentai Városi Múzeum vezetőjének a kötet elkészítésében nyújtott segítségéért, a rendezvény végén pedig a közönség soraiban helyet foglalók is megoszthatták gondolataikat és emlékeiket az egybegyűltekkel.
