„A bűnt újabb bűnnel nem lehet kioltani”

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének hetven évvel ezelőtti kezdetére emlékeztek Budaörsön kedden. A rendezvény a németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett konferenciával vette kezdetét a városban, ahonnan hetven évvel ezelőtt elindult az elüldözöttekkel az első szerelvény. A budaörsi Ó-temetőben koszorúztak, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is lerótta kegyeletét a németek elűzetésének az emlékművénél. Ezután német nyelvű szentmisét tartottak a Nepomuki Szent János plébániatemplomban, ahol beszédet mondott a magyar kormányfő.

„Amikor Magyarországot megszállták, akár Nyugatról, akár Keletről, annak mérhetetlen szenvedés lett a következménye” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budaörsön, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján rendezett megemlékezésen.

A kormányfő a Nepomuki Szent János plébániatemplomban tartott beszédében úgy fogalmazott: a 20. század története arról tanúskodik, hogy amikor Magyarország elveszítette függetlenségét, akkor kitaszította, kifosztotta, elüldözte és végletesen kiszolgáltatott helyzetbe juttatta saját polgárait.

„A legkisebb esélyt sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelének, amelyben hasonló rendeletek és listák születhetnek” – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor arról is beszélt: ma már nem az a kérdés, hogy egymás ellen fordulnak-e az európai nemzetek, inkább az, lesz-e Európa.

„Adjon a Jóisten elegendő erőt, hogy a szülőföldön maradás jogát Európán kívül is érvényesíteni tudjuk” – mondta.

„Bűnt újabb bűnnel nem lehet kioltani, különösen a feltételezett bűnt” – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett keddi budaörsi konferencián.

Mint mondta, a második világháború után bosszúból hoztak olyan törvényeket, amelyek alapján „aki német volt, automatikusan háborús bűnös lehetett”, de így járhattak azok is, akik német nevet viseltek. Balog Zoltán kiemelte, közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul. Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük.

Hartmut Koschyk, a Német Szövetségi Kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviselete által szervezett konferencián a közös emlékezés és a közös tanulás fontosságáról beszélt, kiemelve annak lényegességét, hogy nincsenek tabuk a múlt feltárása során. Közölte, az ország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.