A keresztény értékek újrafelfedezésére hívott fel az emberi erőforrások minisztere csütörtökön este Budapesten, a Várkert Bazárban tartott előadásán. A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány közös rendezvényén Erdő Péter bíboros az állandó változás tudatában élő emberről beszélt, Gulyás Gergely, az Országgyűlés elnöke pedig a keresztény gyökereit megtagadó Európáról mondott véleményt köszöntőjében.
Balog Zoltán miniszter (Fotó: MTI)
„Fedezzük fel újra a keresztény értékeket mint inspirációt és orientációt!” – emelte ki Balog Zoltán a Keresztény értékek a 21. században című rendezvényen több száz fős hallgatóság előtt elmondott beszédében, hozzátéve: mindaz, ami keresztény kultúra Európában, az jó életet hozott létre.
„A keresztény értékek újrafelfedezése annak az erőnek a felszabadítását jelenti, mely nélkül Európa soha nem lett volna a minőségi életnek, a kultúra gazdagságának és sokszínűségének igazi otthona. S nélküle nem is maradhat az” – fogalmazott a miniszter, az alapítvány elnöke.
A keresztény értékek három forrás összeolvasztásával – a bibliai zsidó-keresztény hagyomány, a görög tudomány és filozófia és a római jog – teremtették meg a mai értelemben vett Európát, így „azt is mondhatnánk kis merészséggel, hogy az európai egység nem előttünk van, hanem mögöttünk”.
Mint mondta, mindez egy olyan szellemi-kulturális egységet, szellemi közösséget jelentett, amely „a hatalomnak, a kultúrának, a kereszténységnek a szimbiózisával igen erős hatalmi tényezővé tette Európát”.
A miniszter szerint ahhoz, hogy ezek az értékek orientálóak lehessenek, szükség van arra „a köztudatra, közmegegyezésre” is, hogy magunkénak valljuk, örökségünknek tekintsük ezeket.
„Látjuk azt, hogy hogyan lehet vagy hogyan nem lehet számon kérni törvényes rendet olyan embereken, akikből hiányzik ez a fajta meggyőződés; a migránsválságnak ez az egyik nagyon fontos tanulsága”– jelentette ki Balog Zoltán, megjegyezve, a felelősségünk a migránsokért az, hogy ne kelljen eljönniük hazájukból.
A miniszter beszédében kitért arra is: ami a közösség életét fenyegeti, azt nem lehet tolerálni, hanem a jog eszközével meg kell akadályozni. Gyűlölni kell a bűnt és szeretni a bűnöst, az embert mint teremtményt – fűzte hozzá.
„VALLÁSI NAGYÁRUHÁZ”
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a kereszténység értékeiről és 21. századi kihívásairól tartott előadásában arról beszélt: az ember ma gyorsabban és radikálisabban változik, mint a korábbi századokban, az állandó változás azonban bizonytalanná teszi.
Erdő Péter bíboros (Fotó: MTI)
Az ily módon elbizonytalanodott ember pedig óvakodik a távlati célkitűzésektől, nehezen értékeli az emberi cselekedeteket, tesz különbséget jó és rossz között, és fél az elköteleződéstől egy hivatás vagy egy életállapot mellett. Az állandóan változó világban élő ember hajlamos a pillanatnyi jó közérzetet tekinteni a legfőbb jónak – mondta a bíboros.
Erdő Péter szólt arról is, hogy a pillanatnyi élvezetet legfőbb értéknek tartó fogyasztói magatartás a mai ember vallási életében is megjelenik. „Válogatunk nemcsak az áruk között egy szupermarketben, de „a szolgáltatások”, a vallások egyes elemei között is. Az ember kiemeli a különböző vallásokból azt, ami érzelmileg megérinti őt, de az egészet nem fogadja el. Ugyanakkor nem vallástalan, nem elutasító, csak „megint inkább egy pillanatnyi benyomás vezeti, mint egy projekt”. Ez a fajta „élményorientált” vallási tájékozódás nem ismer felekezeti határokat, de nem is kötelezi el magát egyetlen felekezet mellett.
Ennek a jelenségcsoportnak a következménye a mai ember szorongása, félelme a jövőtől. Ha ugyanis a pillanatnyi jó közérzet a legfőbb cél, akkor állandóan félhet attól, hogy holnap már nem fogja olyan jól érezni magát. Ez a félelem ráadásul az ember sérülékenysége és halandósága miatt indokolt is – tette hozzá Erdő Péter.
A KERESZTÉNYELLENES EURÓPA
Gulyás Gergely, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója arról beszélt köszöntőjében: míg az európai integrációt olyan politikusok hozták létre, akik a múlt század második felében is azt hirdették, „Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz”, addig mára Európa egészében a gyakorló hívők száma soha nem látott mélységekbe zuhant.
E földrész államainak többsége tömegesen és büszkén fogad el olyan jogszabályokat, amelyek a keresztyénység etikai és kulturális értékeit számolják fel, sőt újabban már az is vitássá vált, hogy előnyben részesítendő érték vagy felszámolandó akadály, hogy az európai államokat kulturális sokszínűségük ellenére legalább a gyökerek tekintetében túlnyomórészt keresztyén népesség lakja – mondta a fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke.
