2026. április 13., hétfő

Magyarországon nincs terrorfenyegetettség

Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség – mondták egybehangzóan a parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület keddi zárt ülése után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti, össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.

A nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel, titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli társszervekkel hatékonyan együttműködik.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani – szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.

Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegetettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti – tette hozzá.

Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre – tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállított ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja elmondta: rákérdezett az ukrán–orosz konfliktussal, valamint a magyar–ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.

Magyar ember Magyar Szót érdemel