A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartottak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában tegnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.
Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (b3), Trócsányi László igazságügyi miniszter (b4), Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke (b5), Ilan Mor izraeli nagykövet (b6) és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke (b7) hallgatják Fekete László főkántor énekét a megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógánál (Fotó: MTI)
Heisler András hangsúlyozta: remélhetőleg a jelen lévő fiatalok megválaszolatlan kérdésekkel hagyják el a zsinagógát, és azokhoz fordulnak, akik még mesélni tudnak. Mindeközben pedig arra összpontosítanak, hogy még „az ördögi erő sem tudta elpusztítani” a zsidókat – mondta.
Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt, hogy amikor a holokauszt megszámlálhatatlan halottjára emlékeznek, egyúttal a visszakapott életet is ünneplik.
Verő Tamás rabbi hangsúlyozta: emlékezni kell, hogy kik építették fel a gettó falait, kik rombolták le azokat, és kik azok, aki készségesen, bármikor újraépítenék.
Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev budapesti orosz nagykövet azt mondta: 70 évvel ezelőtt a szovjet katonák harcolva jutottak el ide, és „ártatlan áldozatok ezreit ragadták ki” a nácik karmai közül.
Az eseményen mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület több tagja vettek részt. Trócsányi László koszorút helyezett el a zsinagóga Wesselényi utcai falánál, ahol egykor a gettó fala húzódott, majd főhajtással rótta le kegyeletét valamennyi, életétől és szabadságától jogellenesen megfosztott ember emléke előtt.
A kormány a budapesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tiszteleg az áldozatok és a túlélők emléke előtt, hitet téve a mellett, hogy Magyarországon „még egyszer hasonló szörnyűségek ne fordulhassanak elő” – írta az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményében az Igazságügyi Minisztérium.
„A múlttal szembenézve Magyarország összefog annak érdekében, hogy országunkban semmilyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó személy ne szenvedhessen el jogsérelmet” – írták, hozzátéve: az alaptörvény a biztosíték arra, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit.
A budapesti „nagy” gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-ai felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostromot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte túl a nagy gettóban.
