Biszku Béla egy korábbi interjújában azt állította, nem ismerte a konkrét eseteket, nem szólt bele az egyes ügyekbe, 1956-ról pedig úgy vélekedett, hogy ellenforradalom volt – ismertették a forradalmat követő megtorlásokkal kapcsolatban háborús bűntettel vádolt nyugdíjas pártvezető perének tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken kedden.
Korábban a 92 éves egykori állampárti vezető tagadta bűnösségét, de vallomást nem kívánt tenni, ezért iratismertetéssel folytatódott a per. A rendszerváltás idején Biszku Béla több száz oldalas életútinterjút adott, a tegnapi tárgyaláson ebből olvasott fel órákon keresztül a bíró.
Az egykori pártvezető az interjúban a szovjet katonai beavatkozást jogos segítségnek nevezte, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy sok ártatlan ember lett áldozat, ami történt, tragédia az egész magyar nép számára, és azon kell dolgozni, hogy az ne ismétlődhessen meg.
Biszku az interjúban többször kiemelte, hogy nem akarta a hatalmat, nem akart belügyminiszter lenni, és ennek kapcsán Kádár János – aki maga is betöltötte ezt a pozíciót – az 1949-ben kivégzett egykori belügyminiszterre, Rajk Lászlóra célozva azzal bátorította: „én is voltam belügyminiszter, és még élek”.
A dokumentumok szerint Biszku Béla a forradalom utáni napokban a pártvezetés tanácskozásain arról beszélt: „illúzió, hogy politikai eszközökkel meg lehetett volna oldani a helyzetet”, „karhatalmi fellépés nélkül nem lehet kezelni az ellenforradalmi nyomást”.
Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. A vád szerint a karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt.
A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetéskor hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt.
Az ügyészség szerint Biszku Béla azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.
A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg, továbbá azt is Biszku terhére rója az ügyészség, hogy egy 2010-es interjúban tagadta a kommunista rendszer által elkövetett népirtás tényét.
A büntetőper egy hét múlva bizonyítással folytatódik.
