Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság kedden közzétett gazdasági előrejelzésében.
A Brüsszelben elkészített – Olli Rehn bizottsági alelnök által a strasbourgi sajtótájékoztatón is ismertetett – prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.
Az Európai Bizottság úgynevezett téli gazdasági prognózisának Magyarországról szóló része megállapította, hogy a beruházások volumenének a változása 2013-ban pozitív fordulatot vett – főként a közszféra beruházásainak köszönhetően, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett.
Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig az MNB által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönző finanszírozási konstrukciónak volt betudható. Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a háztartások elkölthető jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást – olvasható a brüsszeli bizottsági értékelésben.
A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében 10 százalék alá csökkent, évi átlagban 10,2 százalék lett. Idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósol, vagyis a helyzet lassú javulására számít az Európai Bizottság.
Az infláció a 2013-as esztendő utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentő 0,7 százalékra csökkent (éves átlagban pedig 1,7 százalék lett), ami az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be – írták az Európai Bizottság elemzői, de hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenő tendenciát mutatott. Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően idén még csak 1,2, jövőre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a jelentés visszaigazolta, hogy a kormány reális célokat tűzött maga elé, és az MTI-nek nyilatkozó elemzők is úgy vélték, hogy az EB prognózisa reális képet fest a magyar gazdaságról, a forint pedig erősödött.
