Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása. A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján, tegnap kiadott kormányfői üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez.
A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettővel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy „két diktatúra között, az előző árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot”.
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: „Isten veled, hazánk!”.
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el – azt csak ember teheti – írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bűneiért. Egy bűnös rendszer képviselőinek bűneiért nem felelhetnek azok, akiknek „bűnük” annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem – hangsúlyozta.
A kormányfő szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője – fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és „közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövőjét”.
Mindent el kell követni azért, hogy soha többé ne történhessen olyan szörnyűség, mint a magyarországi németek kitelepítése – jelentette ki Latorcai János a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján, a soroksári vasútállomáson tegnap tartott megemlékezésen.
Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: mi magyarok tudjuk, hogy mit jelent a kollektív bűnösség, hiszen sok helyen nekünk is osztályrészül jutott ez a bélyeg.
Ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés január 19-ét az elhurcolt, hazájuktól, vagyonuktól megfosztott magyarországi németség emléknapjává nyilvánította – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Latorcai János felidézte, hogy a magyarországi németeket ugyan nagyhatalmi döntés nyomán, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján űzték el szülőföldjükről 1946-ban, ám később a kommunista hatalom is kihasználta a döntést. A Rákosi-korszakban hazaárulóknak, osztályidegeneknek bélyegezték a németség azon tagjait, akik itthon maradtak; internálták, kényszermunkára hurcolták őket, a német iskolákat bezárták, sokszor még a német nyelvet is fasiszta nyelvnek bélyegezték. Mindezt a kollektív bűnösség jogi abszurditása alapján – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
Németh Szilárd (Fidesz) országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy 1945-ben 55–60 ezer magyarországi németet hurcoltak el málenkij robotra a Szovjetunióba, majd 1946-ban 200–220 ezer német ajkú magyart telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe. Soroksárról 5-6 ezer embert szállítottak marhavagonokban Németországba, ahol mintegy 230 településen leltek új hazára – sorolta az adatokat a képviselő.
A velünk élő nemzetiségek a kultúra, a gazdaság, a művészet és a tudomány területén jelentősen hozzájárultak az ország arculatának formálásához – mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján tegnap Budaörsön.
Az országos német emlékhelyen tartott tisztelgésen felolvasták Orbán Viktor levelét.
Az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, (...) ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője – fejtette ki a kormányfő.
Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország kormánya felelősséget érez a nemzetiségi kultúrák értékeinek megőrzése, megélése és fejlesztése iránt.
A beszédeket követően katonai tiszteletadás keretében a magyar kormány mellett többek között a köztársasági elnök, az Országgyűlés és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevében helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az emlékműnél szintén koszorút helyezett el Matei Hoffmann, Németország budapesti nagykövete, Christoph Bergner, a német szövetségi parlament képviselője, valamint Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök.
