A mindenkori magyar külpolitika feladata, hogy összhangot teremtsen a nemzet- és a szomszédságpolitikai szempontok között – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára évértékelő interjújában. Az államtitkár kiemelte: a térségpolitika célja az egységes és sikeres Közép-Európa megteremtése, ezt szolgálja Magyarország elnöksége a Közép-európai Kezdeményezésben (KEK) és a visegrádi csoportban (V4). (Magyarország a KEK élén januártól, a V4 élén pedig júliustól áll egy éven át.)
A két szervezet elnökeként Magyarország célja az infrastrukturális – elsősorban észak-déli irányú – közlekedési és energetikai összeköttetések megvalósítása és a közös érdekek egységes megjelenítése az európai, amerikai és ázsiai nagyhatalmak előtt.
Magyarország közvetlen szomszédságáról szólva Németh Zsolt arról beszélt, hogy össze kell hangolni a nemzet- és szomszédságpolitikai szempontokat, és ez a kedvezményes honosítás ügyében a legnagyobb kihívás. Szlovákia kivételével minden szomszédos országgal sikerült megállapodni erről a kérdésről, és bár Románia esetében „keletkeztek zavarok a kétoldalú kapcsolatokban”, ez nem befolyásolja a honosítást.
Az államtitkár emlékeztetett: mintegy 550 ezren éltek a honosítás előnyeivel, és „látványosan megindult a regisztráció”, a jövő évi választások előkészítésére. Ennek érdekében megerősítették a konzuli hálózatot, növelték a képviseletek létszámát. Hozzátette: a Pozsonnyal folyó egyeztetések remélhetően elvezetnek ahhoz, hogy a felvidéki magyarok is aggodalom nélkül élhessenek a kedvezményes honosítással.
Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évben „nehezebb körülmények” alakultak ki, de „jóvátehetetlen kártétel” nem érte az erdélyi magyarságot, és folytatódik a honosítás. Az olyan ügyekben pedig, mint a székely zászló használata vagy a székelyek nagy menetelése, össznemzeti konszenzus alakult ki, amely erősítette az erdélyi magyarság öntudatát és elkötelezettségét a problémák megoldása mellett.
Az államtitkár szerint a Szerbiával és Ukrajnával ápolt kapcsolatokban egyértelműen kedvezőek az idei fejlemények. Szerbiával megkezdődött a történelmi megbékélés, ebben a két államfő fontos szerepet játszott, és Budapest most várja azt a szerb kormányhatározatot, amely eltörli a három délvidéki falu lakosainak kollektív bűnösségét. Megismételte, Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, ahogyan korábban Horvátország esetében is. Magyarországnak is érdeke, hogy sikeres legyen ez a folyamat, és közben az EU nagy figyelmet szenteljen a jogállamiságnak, az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmének.
Ukrajnával összefüggésben kijelentette: az ország sajnálatos módon „megtorpant az európai integráció útján”. Remélhetően kerülik az erőszak alkalmazását, kialakul a megfelelő párbeszéd az ukrán kormány és ellenzék között, és folytatódik az ország európai integrációja – vélekedett.
Szólt arról, hogy a keleti partnerség keretében Magyarország kárpátaljai oktatási és kulturális intézmények felújítását támogatja.
Magyarország Európa-politikájáról az államtitkár közölte: az ország „nem hagyja magát”, ugyanakkor „elkötelezett a keresztény Európa megvalósítása mellett”. Az országnak világos koncepciója van arról, miként lehet sikeres Európa: a szolidaritásnak kell meghatározónak lennie, hatékonyabbá kell tenni az unió működését, továbbá olyan tartós erkölcsi alapokra kell helyezni, mint a család, a nemzet, a közösség és a hagyományos keresztény értékek.
A transzatlanti kapcsolatokról azt mondta, hogy ezeknek nemcsak a biztonságpolitikai, hanem a gazdasági, kereskedelmi vonatkozásai is jelentősek, és a tervezett szabadkereskedelmi megállapodással új minőségű együttműködés jöhet létre az EU és az Egyesült Államok között. A kormány célja az, hogy ennek Magyarország is haszonélvezője legyen.
