Jóváhagyta az októberi népszavazás szavazólapjainak mintáit szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), az egyik a magyarországi, a másik a levélben szavazásra készült. Az NVB-nek a szavazólap adattartalmát jóváhagyó határozata ellen – ötnapos jogorvoslati határidővel – bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.
A kvótareferendum szavazólapjainak mintái a Nemzeti Választási Iroda fővárosi székházában (Fotó: MTI – Máthé Zoltán)
Miután az összes jogorvoslat lezárult, és a köztársasági elnök kitűzte az országos népszavazás napját, az NVB feladata a szavazólapok adattartalmának jóváhagyása volt. Ez az úgynevezett imprimálás azt jelenti, hogy az NVB elfogadja a szavazólap „képét”. Az NVB külön szavazólapot hagyott jóvá a magyarországi szavazáshoz, ezen szerepel a bal felső sarokban egy karika a bélyegzőlenyomatnak, és külön szavazólapot a levélben szavazáshoz. Mindkét fajta szavazólapon a szavazat elhelyezésére szolgáló karika zöld színű. Ennek oka, hogy a külképviseleteken szavazók voksait és a levélben leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Iroda számlálja majd meg, és a gyors eredménymegállapításért először azokat szkennelni fogják.
A levélben szavazás szavazólapján továbbá – ellentétben a magyarországi szavazás szavazólapjával – nincs pecséthely, azok pecsét nélkül is érvényesek lesznek. Helyette a szavazólap a „levélben szavazás szavazólapja” feliratot tartalmazza. A szavazólapon szerepel a szavazólap megjelölés, az, hogy országos népszavazás szavazólapjáról van szó, a szavazás napja (október 2.). Fel van tüntetve rajta az is, hogy érvényesen szavazni csak egy válaszra lehet. A szavazólapon szerepel a népszavazásra feltett kérdés is, alatta pedig az igen és a nem válasz megjelölésére szolgáló karika. A szavazólapon található egy figyelmeztetés is arról, hogy a válaszra szavazni a válasz alatti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal lehet. A szavazólap A5 méretű. Az NVB-nek a szavazólap adattartalmát jóváhagyó határozata ellen – ötnapos jogorvoslati határidővel – bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.
Az Alapjogokért Központ szerint alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel az október 2-ai népszavazáson. A központ szerdán a kvótareferendummal összefüggésben az elmúlt napokban felmerült jogi kérdésekről tett közzé állásfoglalást a Facebook-oldalán. Arról, hogy a határon túli magyarok levélben szavazhatnak, a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a népszavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok pedig csak a külképviseleteken, azt írták: a szavazási módot illetően a különbségtétel alkotmányos, annak alapja a lakcím hiánya, illetve annak megléte. Közölték: alkotmányjogi szempontból két jól elkülöníthető csoportról van szó, amelyek nincsenek összehasonlítható helyzetben, így eltérő szabályozás alkotmányosan vonatkozhat rájuk. Összehasonlítható helyzetben vannak viszont a lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik jelenleg akár belföldön, akár külföldön csak személyesen szavazhatnak – mutattak rá.
A politikai pártok közül az LMP reagálásában felszólította a kormányt a választási törvény módosítására annak érdekében, hogy a Nyugat-Európában dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben az októberi kvótareferendumon. Ungár Péter, az ellenzéki párt külpolitikai szakszóvivője szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóját követően az MTI-vel közölte, a kabinet jelenleg „különbséget tesz magyar és magyar között” azzal, hogy nem biztosítja a levélben szavazás lehetőségét a magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó választóknak.
A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján közölte, pártja az október 2-ai kvótareferendum után postázza ki konzultációs kérdőíveit a lakosságnak. Emlékeztetett: a valódi nemzeti konzultáció elnevezésű akcióban az egészségügy, az oktatás és a korrupció témájában kérdezik az embereket, minden témakörben 5-5 kérdést tesznek fel. Mint mondta, noha eredetileg ősz elején szerették volna megvalósítani a konzultációt, az abban szereplő kérdések vannak olyan fontosak, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha összekeverednének a kvótareferendummal. A Fidesz-frakció szerint ugyanakkor „a mellébeszélés, a terelés és a pótcselekvés helyett” a Jobbiknak is egyenes választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja az októberi népszavazáson. A Fidesz-frakció közleményében azt írta: a Jobbiknak tisztáznia kell, hogy támogatja-e a „kényszerbetelepítést”, valamint, hogy részvételre buzdítja-e szimpatizánsait a kvótareferendumon.
Mint ismeretes, a Magyar Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
