Magyarország Miniszterelnökségének kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint olyan emlékezetkultúrára van szükség, amely a 20. századi diktatúrák, illetve a vészkorszak áldozatairól való méltó megemlékezésre törekszik, és az embermentők cselekedeteit példaként állítja a következő nemzedékek elé. Latorcai Csaba erről kedden, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban tartott megemlékezésen beszélt.
A Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ Budapesten (Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt)
„Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely egyaránt törekszik a méltó megemlékezésre a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatára, ugyanakkor a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát és az áldozatokkal szolidáris segítők, embermentők cselekvő szeretetét állítja példaként” – fogalmazott Latorcai Csaba kedden, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban tartott megemlékezésen. Hangsúlyozta: csak ez segít abban, hogy a vészkorszak és a második világháború okozta „látható sebeket” közös akarattal gyógyítsuk.
Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt mondta: „együtt, tántoríthatatlanul haladunk előre az egyenlőség és a szabadság kiteljesítése felé azért, hogy a pharrajimos soha többé ne következhessen be”. Kijelentette, ezen a napon azt a több ezer romát gyászoljuk, akit a második világháborúban brutálisan és értelmetlen módon meggyilkoltak a nácik és kollaboránsaik. Közölte, a pharrajimos (roma holokauszt) nemcsak egy „gonosz rendszer műve volt”, amely pár év leforgása alatt több millió embert pusztított el, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek és üldöztetésnek a következménye is. Ez a megkülönböztetés napjainkban is folytatódik – mondta, példaként említve a kilakoltatások diszkriminatív gyakorlatát és a szegregált oktatást. Colleen Bell kiemelte: látja a magyar kormány több fronton végzett őszinte erőfeszítését is a romák helyzetének javítására. Országszerte a kormánnyal együtt azon dolgoznak különböző szervezetek, hogy a roma gyerekeket ne különítsék el nem roma padtársaiktól az alapfokú oktatásban – fűzte hozzá.
A megemlékezést szervező Roma Polgári Tömörülés elnöke, Makai István arról beszélt, hogy 1944. augusztus 2. „feledhetetlenül szomorú és dicstelen Magyarország és Európa történetében”. Ezen a napon háromezer roma életét oltották ki egyetlen nap alatt egy aljas eszme nevében – mondta, azt hangsúlyozva: kötelességünk megértetni mindenkivel, hogy a féktelen gyűlölet nem vezet sehova, „csak a gonosz erők táptalaja lehet, amely ártatlan áldozatokat szed”.
A megemlékezésen felolvasták Langerné Victor Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának levelét, amelyben azt írta: a 20. század a népirtások százada volt. Egész népeket semmisített meg az önhittség, a gőg és a sötét hatalom gonoszsága – fogalmazott. Hozzátette, az áldozatok közös jellemzője az elhagyatottság és a fizikai gyengeség volt. Olyanok voltak, akik végképp senkire nem számíthattak, akik iránt nem éreztek részvétet.
A beszédek után a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájánál koszorúkat, illetve virágokat helyeztek el a megemlékezők, köztük Latorcai Csaba, Colleen Bell, Makai István, valamint Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP) csepeli polgármester, Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet, Németh Szilárd (Fidesz) országgyűlési képviselő. A megemlékezést követően átadták a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ országos pályázatának díjait is.
A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét.
A roma holokauszt Magyarország és Európa közös tragédiája. „Nem felejtjük el az áldozatokat, nem felejtjük el a tennivalónkat” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a roma holokauszt és a kislétai gyilkosság évfordulója alkalmából kiadott közleményében kedden. Magyarország kormánya elítél minden erőszakot és gyűlöletet, amely faji alapon tesz kollektívan felelőssé bármely népet, népcsoportot – állt a közleményben, amely kitért arra is, emlékezni és emlékeztetni kell, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg, hiszen a tragédia legyőzhető emlékezéssel, szembenézéssel, őszinteséggel, megismeréssel, tudással és a tisztelet kultúrájával, és úgy, ha a felzárkózás feladatát munkával és tanulással minden érintett komolyan veszi. „Tua res agitur – ez a te dolgod. Európában azért küzdünk, hogy ne tudják háttérbe szorítani az európai szegények és leszakadók ügyét a migráció kívülről érkező kihívásai” – írta közleményében Balog Zoltán.
