A Brexit volt a központi téma hétfőn Prágában és Varsóban. A cseh fővárosban a négy visegrádi ország, valamint Németország és Franciaország külügyminiszterei tanácskoztak. Prágából ezután a magyar és a szlovák külügyi vezetők továbbutaztak a lengyel külügyminiszter által kezdeményezett varsói megbeszélésre, ahova azoknak az európai uniós tagországoknak a diplomáciai vezetőit hívták meg, amelyek nem vettek részt a hat alapító tagállam szombati berlini külügyminiszteri megbeszélésén. Varsóban jelen volt a lengyel, magyar, bolgár, a görög és a román külügyminiszter, a szlovák külügyminiszter-helyettes, valamint David Lidington, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára, továbbá Ausztria, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia külügyi államtitkárai, illetve magas rangú hivatalnokai.
Szijjártó Péter (középen) Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter (elől) meghívására megérkezik a varsói megbeszélésre (Fotó: MTI)
A prágai tanácskozást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva elmondta, az EU „járatlan úton jár, tekintettel arra, hogy még soha nem került sor kilépésre, illetve kilépési tárgyalásokra, ezért a keretek meglehetősen bizonytalanok”. Szerinte rendkívül fontos, hogy minél több konzultációra kerüljön sor tagállami körben, s Magyarország ezért üdvözölte a csehek által összehívott prágai tanácskozást, egyeztetést is.
„Nagy-Britannia távozása nem állítja le az Európai Unió fejlődését” – jelentette ki Lubomír Zaorálek, a házigazda cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Zaorálek szerint a miniszterek egyetértettek abban, hogy a brit népszavazás után kialakult helyzetre közösen kell keresni a megoldást, mégpedig megfontoltan és konkrétan. Nagyon fontos, hogy az EU új kapcsolatot alakítson ki Nagy-Britanniával. „Érdekünk, hogy a kapcsolat jó színvonalú legyen, s úgy viselkedjünk mint barátok, akiknek szükségük van egymásra” – fejtette ki.
A cseh külügyminiszter kulcsfontosságúnak minősítette az EU-ban maradó 27 tagállam közös jövőjével foglalkozó tárgyalásokat. „Meggyőződésünk, hogy meg kell vitatni, mit is jelent a Brexit az EU számára és hogy a jövőben milyen uniót akarunk” – szögezte le. A hat külügyminiszter Zaorálek szerint egyetértett abban, hogy az EU jövőjéről szóló vitában mind a 27 tagállamnak részt kell vennie, mégpedig politikai vezetőinek a szintjén. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter javaslatára már a közeljövőben megvalósul egy ilyen találkozó.
A varsói megbeszélést követően az MTI-nek nyilatkozó Szijjártó Péter a Brexit miatti személyi konzekvenciák levonásának szükségességéről beszélt.
„Teljesen legitimek azok a felvetések, melyek szerint az európai uniós intézményeknek személyi konzekvenciákat kell levonniuk a brit népszavazás után”– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A népszavazás eredménye „kudarc”, „kifejezetten kedvezőtlen fejlemény” az Európai Unió szempontjából – értékelte a magyar külügyminiszter. Hozzátette: a brit kormány már meghozta a személyi felelősségre vonatkozó következtetéseket, ezzel szemben „az Európai Unió intézményei személyi konzekvenciákat mindeddig nem vontak le”.
„Komoly problémának” találta Szijjártó Péter azt, hogy a brit kilépés „nem abba az irányba indította el az európai vezetők gondolkodását, hogy mit kellene megváltoztatni”. „Teljesen helytelen és tévedésen alapuló iránynak” minősítette azt, hogy az európai intézmények a brit népszavazás után „a korábbi kudarchoz vezető politikát akarják még inkább aktivizálni”.
A varsói megbeszélés tartalma iránt érdeklődő kérdésre válaszolva úgy értékelte: ez „hasznos tanácskozás” volt, amely során „sok közös nevezőre” jutottak, bár volt sok olyan kérdés, amiben csak a csoport egy része értett egyet. „Ez a konzultációk ilyen fázisában még természetes” – fűzte hozzá.
