Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak. Mindkét határozat olvasható az Ab honlapján.
Az indítványok közül három – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő indítványa – a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el, és ezért kérte megsemmisítését. Az indítványozók többek között hivatkoztak az Európai Bizottság (EB) május 4-ei – a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló – előterjesztésére, mint amely a körülményekben lényeges változást hozott, ugyanis akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból.
Ebben az eljárásban az Ab a népszavazás elrendelésével kapcsolatos országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a megszületését eredményező parlamenti eljárás alkotmányosságát, törvényességét. Az Ab-nek ebben az ügyben soron kívül, legkésőbb június 23-áig kellett döntenie.
Az Ab határozatának indoklása az indítványozók álláspontjával szemben megállapította: nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az EB május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
Az egyik indítványban szereplő felvetésről, amely szerint a népszavazási kérdés az EU közös politikáját érinti, ezért nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, az Ab arra emlékeztetett: ezt ebben az eljárásban érdemben nem vizsgálhatja.
Az Ab kedden meghozott másik határozatában Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványáról döntött, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az ellenzéki politikus egyebek mellett hivatkozott arra, hogy a kormány népszavazásra feltett kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Az Ab a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Az Ab határozatában kifejtette, hogy a jogállamiságra és jogbiztonságra hivatkozásnak alkotmányjogi panasz esetében csak kivételesen – visszaható hatályú jogalkotás, illetve felkészülési idő hiánya esetén – van helye. Továbbá az Ab rámutatott arra is, hogy az európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások nem minősülnek az alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani.
Az alaptörvény szerint a 15 tagú testület jelenleg 11 alkotmánybíróból áll. A népszavazásról szóló két keddi határozattal kapcsolatban egyikük sem fogalmazott meg különvéleményt, mindkét határozatot részben eltérő indoklással, de egyhangúlag támogatták.
Miután az Ab helybenhagyta az országgyűlési határozatot, a szabályozás szerint az államfő feladata kitűzni a népszavazás időpontját a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra, jelen esetben tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején, valamelyik vasárnapra.
Az Országgyűlés döntése ellen már nem lehet jogorvoslattal élni, a Kúria május 3-ai döntése ellen azonban 60 napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az Ab-hez, az a határidő július elején jár le.
„Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntésének következtében lesz népszavazás ősszel a kényszerbetelepítés ellen, a referendum kiírása és megszervezése elől minden akadály elhárult”– mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár közölte: a törvényi határidők alapján a referendumot várhatóan szeptemberben vagy októberben tartják meg.
