2026. április 8., szerda

Véget ért a Magyar Világtalálkozó

Az idei rendezvényre a világ 80 országából érkeztek magyarok

Budapesten az elmúlt hétvégén ért véget a Panoráma Világklub által szervezett VI. Magyar Világtalálkozó. A tíznapos rendezvénysorozat fénypontja minden tekintetben a Lurdy Rendezvény- és Üzletközpontban megrendezett Világfalu volt, amelyen a világ minden tájáról képviseltették magukat az ott élő magyar közösségek képviselői, illetve Magyarország barátai.

A tornyosi Homolya Renáta különdíjat nyert a szépségválasztáson

A tornyosi Homolya Renáta különdíjat nyert a szépségválasztáson

A világklub megalapításának az ötlete 20 évvel ezelőtt merült fel dr. Tanka Lászlóban, a világklub és a világtalálkozó jelenlegi elnökében, aki akkoriban újságíróként nyakába vette a világot, s felfedezte magának a határon túli magyarságban rejlő értékvilágot. Ekkor megalapította a Panoráma magazint, s lényegében ebből nőtte ki magát 2003-ban a világklub, amelynek keretében azóta kilencven ország területén 200 társklub végzi a tevékenységét.

– Ez egy értékalapú, baráti civil szervezet. Nem ideológiai, nem aktuálpolitikai, s nem üzletalapú, hanem azt nézzük, hogy mid van, mire vitted és miképpen tudod segíteni az anyaországot – hangsúlyozta napilapunknak adott nyilatkozatában a világklub elnöke.

A Magyar Világtalálkozót hat évvel ezelőtt rendezték meg először, amelynek tavaly Vajdaság volt az egyik díszvendége, az idén pedig a Latin-Amerika államaiban élő magyarok, Európából Őrség (Burgenland), Magyarországról pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye voltak a díszvendégek. Tanka szerint a Világtalálkozó ideje alatt mintegy 30 ezren vettek részt a különböző rendezvényeken, köztük nemcsak magyarok, hanem különböző országokból Magyarország barátai is. A világtalálkozó elnöke példaként elmesélte, hogy Ugandában is van egy olyan klubjuk, amelynek összejövetelein az egykoron egyetemista éveiket Magyarországon végző ugandaiak találkoznak hetente egymással, s magyarul társalognak egymással.

– A Világklub sikerének egyik titka az, hogy nem egy hierarchikus szervezet, hanem kis csoportokban szerveződik – ecsetelte beszélgetőtársunk. A különböző országokban lévő társklubok tagjai, ha összeismerkednek egymással, akkor egymás között tartják a kapcsolatot, nem pedig egy központon keresztül, s nincsenek kötelező dolgok, amikor pedig világtalálkozó van, akkor ezen a rendezvényen is találkoznak – jegyezte meg végül dr. Tanka László.

A latin-amerikai magyarság képviselői közül Gyuricza Gáborral és Hegyi Ferenccel, a világklub brazíliai társklubjának az elnökével és alelnökével beszélgettünk.

A Sao Pauló-i székhelyű klub vezetői napilapunknak nyilatkozva elmondták, hogy az elmúlt 100–120 évben mintegy kétszázezer magyar vándorolt ki Dél-Amerikába, ahol Brazília, Uruguay, Argentína és Venezuela területén vannak népesebb számban, de elenyésző számban Chile, Paraguay, Peru és Kolumbia területén is élnek magyarok.

Beszélgetőtársaink rámutattak, hogy e közösségek kialakításában nagyon fontos szerepe volt az egyházaknak, és a cserkészszövetségeknek, s ezért is van, hogy ezekben az országokban manapság is aktív magyar közösségek élnek. Gyuricza mesélt arról is, hogy a fiatalok nemcsak az egyház által szervezett miséket, istentiszteleteket látogatják, hanem vannak néptáncegyütteseik, cserkészcsapatjaik, műkedvelő köreik és kórusaik is, amelyek összetartják őket. A két nagyobb közösség Brazíliában és Argentínában található. Ez utóbbi országban mintegy 120-130 ezer leszármazott él, s nagyjából ugyanennyien vannak Brazíliában is. A latin-amerikai magyarság kiállítóhelyénél egyébként fényképeken és videobejátszásokon, reklámkatalógusokon és egy előadáson keresztül kaphattunk ízelítőt az ott élő magyarság életéből, de természetesen a kérdéses országok turisztikai és kulturális látványosságaiból is.

Rengetegen látogattak el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiállítóhelyéhez is, ahol az érdeklődők a

megyével kapcsolatos tudnivalók mellett megkóstolhatták a megyében lévő Tarpa nevezetes szilvapálinkáját is, amelyet egyben ki is kiáltottak a világtalálkozó pálinkájává, de a megye legkeletibb részén lévő településen előállított rostos almaléből is sokan ittak, ez utóbbi iránt a brazíliai vendégek is komoly érdeklődést mutattak, s nem kizárt, hogy hamarosan Sao Paulóban is kapható lesz a gyümölcslé.

A világtalálkozón a számos látnivaló és előadások mellett szépségválasztást is tartottak, amelyen Vajdaságot a csantavéri Vituska Tímea, napilapunk Strandszépe választásának tavalyi győztese és Homolya Renáta, úgyszintén a tavalyi Strandszépe szépségverseny közönségszavazása nyertesének első udvarhölgye képviselte.

Magyar ember Magyar Szót érdemel