Az elmúlt bő tíz évben több mint 50 népszavazást tartottak Európában. A legtöbbet természetesen Svájcban, de aktívan népszavaznak az olaszok, az írek, a franciák és a magyarok is, akik a képzeletbeli népszavazási ranglistán az ötödikek Európában.
Az utóbbi években már több igazán jelentős népszavazás is volt Európában. A hollandok a tavasszal kinyilvánították véleményüket az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásról, majdnem lett egy független Skót állam, és még mielőtt nyaralni mennénk, megtudhatjuk, hogy kilép-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból.
Ezen sorozathoz kapcsolódik az őszre várható magyar népszavazás a kötelező betelepítési kvótáról.
Ezen népszavazásokból kirajzolódik, hogy egyre több olyan helyzet alakul ki az Európai Unió tagállamaiban, amelyek ellentétesek Brüsszel elképzeléseivel, és ezt az adott ország választópolgárai nem hagyhatják szó nélkül. Nyilvánvalóan ilyen a jelenlegi helyzet is a betelepítési kvótával.
No, de nézzük meg, hogyan működik egy népszavazás Magyarországon:
A népszavazás a kezdeményező személye szerint lehet iniciatíva – azaz a nép által kezdeményezett népszavazás (amely nem keverendő össze a népi kezdeményezéssel), plebeszcitum, azaz az államfő és/vagy a miniszterelnök által elrendelt népszavazás, és lehet referendum, amikor is a parlament kezdeményezi a népszavazás kiírását.
Ezen tények ismerete, és a népszavazások ilyen jellegű kategorizálása azért fontos, mert annak eredménye – a kezdeményező személyétől függően – más és más hatással bír az Országgyűlésre. A kötőerő szempontjából ezen népszavazás ügydöntő lesz, amelynek eredményét az Országgyűlés köteles végrehajtani az Alaptörvény szerint, ha az érvényes és eredményes lesz.
A népszavazás kezdeményezőtől függően lehet kötelező és mérlegelés alapján elrendelendő. A kötelezően elrendelendő esethez minimum 200 ezer választópolgár kell, hogy kezdeményezze a népszavazást, a mérlegelés alapján elrendelendőt pedig a köztársasági elnök, a parlamenti képviselők egyharmada, vagy a kormány kezdeményezi.
A kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás esetében az utóbbi volt a kezdeményező, amit az Országgyűlés megszavazott, így elrendelik a népszavazást, melynek eredménye ügydöntő.
Jelenleg itt tartunk a történetben, de nézzük meg, hogy milyen lehet a népszavazás kimenetele, mit is jelent annak érvényessége és eredményessége.
A 2012-ben életbe lépett Alaptörvény értelmében az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A legitimációs minimum szerint a nagyjából nyolcmillió választópolgárból négymillió +1 kell, hogy elmenjen szavazni, hogy a népszavazás érvényes legyen, a leadott szavazatok közül pedig minimum kétmillió +1 szavazat szükséges ahhoz, hogy a népszavazás eredményes is legyen.
Az Alaptörvény szerint a döntés legitimitását lényegében a résztvevők aránya adja, vagyis a több szavazatot szerzett alternatívát a kevesebb szavazatot szerzett alternatíva legitimálja.
Ez a népszavazási rendszer kedvez a destruktív politikának, ezért különösen fontos a nagyarányú részvétel, hiszen emlékezzünk csak vissza a 2004-es kedvezményes honosításról szóló népszavazásra, ahol ugyan az igenek voltak többségben a nemmel szemben, az alacsony kimenetel miatt azonban mégsem volt eredményes a népszavazás.
