A migrációs válság állt a középpontjában a szárazföldi külső határral rendelkező schengeni tagállamok szegedi belügyminiszteri találkozójának, amely közös nyilatkozat elfogadásával és sajtótájékoztatóval zárult pénteken.
Trócsányi László és Pintér Sándor a szárazföldi külső határral rendelkező schengeni tagállamok belügyminiszteri találkozójának sajtótájékoztatóján (Fotó: MTI)
Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a tanácskozás célja az volt, hogy a külső határokkal rendelkező tagországok azonos válaszokat adjanak a kihívásokra, segítsék egymás erőfeszítéseit; ez egyaránt jelenti a legjobb gyakorlatok megosztását vagy szükség esetén az erők, eszközök átcsoportosítását. Hozzátette: jó példa volt erre, amikor a tagországok jelentős élőerővel támogatták Szlovéniát, hogy a külső határokat meg tudja védeni.
Trócsányi László igazságügyi miniszter hangsúlyozta, nagyon fontos a jogszabályok betartatása. A dublini egyezmény előírásainak sok ország nem tett eleget, emiatt Magyarországon több mint 190 ezer ember regisztrációját kellett elvégezni. A jogszabályoknak hatékonyaknak is kell lenniük: a kötelező kvótáról hozott szeptemberi európai tanácsi határozatban rögzített 160 ezerből eddig 1145 ember áttelepítése történt meg – mondta, s kifejtette, nemzeti szinten ugyanakkor hatékony és eredményes jogszabályok születnek, példaként említette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére hozott magyar intézkedéseket, amelyek példáját más európai országok is követték.
Hanno Pevkur észt belügyminiszter úgy fogalmazott, a közös döntéseknek az unió és a schengeni övezet erősödését, nem gyengülését kell szolgálniuk. A dublini szabályozás átalakítását jelentős kihívásnak nevezte. Bízik abban, hogy a következő uniós tanácskozáson sikerül közös álláspontot kialakítani, és a tagországok világossá tudják tenni a bizottság számára, milyen elveket követnek – mondta, hozzátéve; ahhoz, hogy a külső határok védelme javuljon, komoly befektetésekre van szükség, nemcsak felszerelésben, emberi erőben is. Észtország mintegy 100 millió eurót szán a határőrizet megerősítésére. Várják ugyanakkor, hogy az EU felismerje a külső határok védelmének fontosságát, és ezért pótlólagos forrásokat juttasson valamennyi érintett tagállamnak.
Rihards Kozlovskis, lett belügyminisztere szerint a migrációs válság és a terrorizmus nagy fenyegetést jelent Európában, ezért roppant fontos határaink védelme. A lett kormány egyik prioritása a mintegy 1500 kilométeres keleti határ megerősítése, amely schengeni külső határ is egyben. Tomas Zilinskas, az unió külső határaiból több mint ezer kilométerért felelős litván belügyminiszter szerint a dublini szabályozás továbbfejlesztésére, de nem forradalmi átalakítására van szükség. Ove André Vanebo norvég belügyi államtitkár a tagállamok közötti koordináció és összhang fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, Norvégia kész a külső határok biztosítására, éppen ezért kerítés építését tervezi, az orosz hatóságokkal együttműködve.
Jakub Skiba lengyel belügyi államtitkár közölte, hazája támogatja az európai határőrség és parti őrség ügynökségének létrehozását a Frontex bázisán. Ennek központja Lengyelországban lehetne.
Tiberiu Trifan, Románia belügyi államtitkára elmondta, jelentős összegeket fordítottak a külső határok védelmére, fejlesztették a repülőtereket és a konzulátusokat. Románia erőfeszítéseit európai szinten is el kell ismerni, biztosítva lehető leghamarabbi csatlakozását a schengeni övezethez.
Juráj Bukus szlovák belügyi attasé közölte, Pozsony támogat minden olyan lépést, amellyel meg lehet akadályozni az illegális bevándorlók érkezését.
A találkozón elfogadott közös nyilatkozat szerint a részt vevő országok egyetértenek abban, hogy a migrációs válság és a terrorista támadások jelentik a legnagyobb veszélyt Európa biztonságára. Mindez hozzájárul a schengeni övezet eddigi legnagyobb válságához.A nyilatkozatban leszögezik, hogy az Európai Határőrség felállítása és az Európai Határőr Ügynökség mandátumának megerősítése fontos eleme az európai határigazgatási rendszernek. Fejleszteni kell az informatikai rendszereket, ki kell küszöbölni hiányosságaikat. A szabad mozgás jogával rendelkezők adatbázisokban történő szisztematikus ellenőrzésének teljes körű bevezetése, valamint az EU határregisztrációs rendszerének létrehozása azonban jelentős anyagi és műveleti terhet ró a schengeni előírásokat külső határaikon alkalmazó tagállamokra, így több könnyítő elemre van szükség, különösen a szárazföldi határok esetében.
