A kultúra társadalmi összetartó erejére emlékeztetett A kultúra gyarapít! címmel az Országház felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián tegnap, csütörtökön az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán váratlan akadályoztatása miatt levélben küldte el expozéját, melyben emlékeztetett: mindaz, amit a kormányzat az utóbbi nyolc évben tett a kultúra területén, azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék azokat a közösségeket, amelyekből a magyar nemzet felépül.
Mostanra elmondható, hogy uniós szinten hazánkban az egyik legmagasabb a kulturális kiadások aránya – jegyezte meg: a működési célú kulturális kiadások 2010 és 2018 között két és félszeresére nőttek, és ehhez jön még a kulturális infrastruktúra nagyberuházásainak támogatása.
Emelkedett a kulturális rendezvények látogatószáma is: a színházak össznézőszáma 56 százalékkal bővült, és 2016-ra elérte az évi 7,1 milliót; a múzeumokba látogatók száma meghaladta a 10 milliót, a hangversenyek látogatottsága kétszeresére, az ismeretterjesztő rendezvényeké másfélszeresére nőtt.
Balog Zoltán expozéjában arra is kitért, hogy a nyugati világban régóta tart az a folyamat, amely meg akarja változtatni a nemzeti közösségek kultúráját, el akarja törölni az olyan közösségeket, mint a nemzet vagy a család.
Ezt a kultúrharcot csak a lokális közösségek nyerhetik meg, ha vannak, ezért Európa csak akkor maradhat meg, ha újra átéli az összetartozás élményét – figyelmeztetett Balog Zoltán.
MÁR LÁTSZANAK AZ EREDMÉNYEK
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (Fotó: Csákvári Zsigmond, kormany.hu)
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy harmadik alkalommal rendezik meg a kultúrpolitikai szakmai konferenciát, melyben a hazai kulturális intézményvezetők, szakemberek, politikai vezetők tekintik át az ágazat helyzetét. Az azóta eltelt időszakban megkezdték a megfogalmazott feladatok teljesítését és a minőségi kultúra befogadó közegének szélesítését – számolt be Hoppál Péter, aki az egyik legfontosabb célnak nevezte, hogy a szórakoztató kultúra és a minőségi kultúra fogyasztói között egyre tágabbra nyíló olló ismét záródni kezdjen.
Az összehangolt munkának azonban már látszanak az eredményei: többek között a magyar film rég nem látott sikere, a színházak, hangversenyek növekvő látogatottsága, a kulturális infrastruktúra történelmi léptékű megújítása – mondta az államtitkár.
TÖBBET KÖLTHETNEK KULTÚRÁRA
„A tartással bíró kormányzat és nemzet elképzelhetetlen a kultúrát megőrző identitás nélkül. A kedvező makrogazdasági számoknak köszönhetően többet tudunk költeni a kulturális feladatok ellátására is, ami a széleskörű költségvetési támogatásban is megmutatkozik”– fejtette ki Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára.
Az NGM államtitkára az elmúlt években lezajlott kulturális beruházások közül kiemelte a Nemzeti Hauszmann Tervet, a Liget Budapest projektumot, a Magyar Állami Operaházhoz kapcsolódó felújításokat, az Országos Széchényi Könyvtár informatikai megújítását, a Magyar Művészeti Akadémia létrejöttét vagy a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozását.
KIEMELKEDŐ MAGYAR TELJESÍTMÉNY
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kultúra szerepe a 19. század végétől egyre jelentősebb a nemzetközi kapcsolatokban, a konfliktusok megoldásában.
„Magyarország kulturális és tudományos teljesítményét tekintve jelenleg messze meghaladja, amit külpolitikai vagy gazdasági téren produkál a világ össztevékenységében” – jegyezte meg az államtitkár.
Felidézte, hogy 2014 óta új, egységes keretekben, intézményrendszerrel, a KKM-en belül egy államtitkár felügyelete alatt, a Balassi Intézet integrálásával működik a kulturális diplomácia, amely ennek köszönhetően a külpolitikai érdekérvényesítés fontos eszközévé vált.
Íjgyártó István értékelése szerint a Publishing Hungary programmal előrelépés történt a magyar irodalom külföldi pozíciójában, jelen vagyunk a legfontosabb könyves fesztiválokon. Külön szólt arról, hogy alap jött létre a magyar kortárs képzőművészet nemzetközi megjelenítésére, a külföldi magyar emlékhelyek megőrzésére. Mint elhangzott, a magyar zene, irodalom és filmművészet rendkívül erős pozícióit fenn kell tartani, emellett a képzőművészet terén még sok a tennivaló.
AZ EGÉSZ KÁRPÁT-MEDENCÉT ÁTFOGÓ HÁLÓZAT
„A néphagyományok terén kettősség van a mai magyar társadalomban: a múltban felgyülemlett tudás, a hagyományok megmaradtak, de ennek nagyon kicsi a beágyazottsága, a média gyakran közömbös”– mondta Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója.
Hangsúlyozta: a 20. században eltűnő paraszti kultúrák számára az utolsó órában érkezett a táncházmozgalom segítsége a hetvenes évek elején. A Hagyományok Háza vezetője felsorolta, hogy azóta létrejött az Óbudai Népzenei Iskola, megalakult a Fonó Budai Zeneház, a Zeneakadémián pedig a népzenei tanszék. „Ezek mindannyiunk számára az identitást megtartó eredmények”.
Mint elhangzott, a 2001-ben alakult Hagyományok Háza történetében mérföldkő, hogy az elmúlt három évben a kormányzat támogatásával újjászületett az intézmény otthona a Budai Vigadóban, és a ház Kárpát-medencei intézménnyé vált. A szalag átvágása jelen állás szerint április 5-én lesz, a Hagyományok Háza szeptember 1-jétől működhet.
Kelemen László a Csoóri Sándor Programot legnagyobb magyar állami kezdeményezésnek nevezte, amely a hagyományos kultúrát támogatja. A Hagyományok Háza hálózatával Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját és a Délvidéket is átfogja a program, a hálózat működtetésére 160 millió forintot tudtak már fordítani. Kelemen László elmondta, hogy táncház- és zenésztalálkozókat, népzenei mesterkurzusokat szerveztek mind a négy fő határon túli magyar régióban.
