Deli Andor brüsszeli irodájában (Máriás Endre felvétele)
Tavaly az Európai Bizottság előterjesztette javaslatát, miszerint 2019-ben beszüntették volna az évi kétszeri óraátállítást az Unió területén. Habár az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága határozottan kiáll az óraátállítás eltörlése mellett, a legújabb céldátum szerint, gyakorlatban leghamarabb 2021-ben kerülhet erre sor. Az órák átállítását eredetileg energiatakarékossági okokból vezették be még az 1970-es években, manapság azonban az energiamegtakarítás mértéke minimális, különösen ahhoz mérten, hogy az óraátállítás káros hatással van az egészségünkre. 2018 nyarán az Európai Bizottság nyilvános online konzultációt kezdeményezett, ahol az európai polgárok elmondhatták véleményüket a témával kapcsolatban. A visszajelzések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az európaiak nagy része eltörölné az óraátállítást. A közlekedési és idegenforgalmi szakbizottság határozatának köszönhetően, már a közeljövőben a plenáris ülés elé kerülhet az indítvány. A témáról Deli Andor vajdasági fideszes Európa Parlamenti képviselő urat kérdeztük.
• Tavaly szeptemberben már beszélgettünk erről a témáról. Akkor úgy tűnt, karnyújtásnyira van a végleges döntés. Mi a késlekedés oka? Miért nem valósulhat meg az óraátállítás eltörlése az idén?
– Már akkor is érezhető volt egyfajta ellenállás több tagállam részéről. Azóta bebizonyosodott, hogy a Bizottsági javaslat egy gyorsan összetákolt, ügyes marketingfogás volt csak, amely a választók érzelmeire játszott. A tavaly ősszel bemutatott javaslat ugyanis azt tartalmazta, hogy az utolsó óraátállítás 2019 márciusában lesz azokban a tagállamokban, amelyek a nyári időszámítás mellett döntenek és ugyanaz év októberében azok számára, akik ezentúl a téli időszámítás szeretnék használni. Ez ugyebár azt eredményezhette volna, hogy egyes szomszédos tagállamok különböző időszámítást alkalmaznak. Például Magyarországon maradhatna a nyári, addig Ausztria vagy Szlovákia a téli időszámítást is választhatná. Ebből is látszik, hogy a javaslat nem volt kellőképpen átgondolva, és nem adott elég időt a tagállamoknak sem, hogy egyeztessenek egymás között ezt illetően.
Ennek fényében már az első tagállamok közötti munkacsoport-egyeztetés is felemásra sikeredett és – néhány országot leszámítva – senki sem tartotta sürgetőnek ezt a kérdést. Azóta napvilágot láttak olyan hírek, hogy több tagállam, elsősorban a déliek – Görögország, Portugália, Olaszország – szeretnék megtartani a jelenlegi rendszert. Mások, pl. Finnország a téli időszámítást látná szívesen és természetesen vannak országok, ahol a nyári megtartásán gondolkodnak.
Mi a Parlamentben ettől függetlenül tárgyalunk a témáról, és éppen a múlt héten fogadtuk el a Közlekedési és Turisztikai Szakbizottságban a saját javaslatunkat. Ebben több időt hagyunk a tagállamoknak, hogy eldöntsék, melyik időszámítást kívánják alkalmazni területükön, ugyanakkor arra kérjük őket, hogy mindeközben egyeztessenek egymással, hogy Európából ne váljon egyfajta időszámításos mozaik. Ennek érdekében létrehoznánk egy koordinációs mechanizmust a tagállamok küldötteiből. A változás ennek értelmében 2021-ben várható, akkor lenne utoljára óraátállítás.
• Ha az egyes tagállamok külön-külön döntenek arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják-e meg a jövőben, az kihatással lehet a közlekedésre is. Milyen gondokat okozhat Európában a különböző időszámítás?
– Amint már korábban említettem, éppen ez a legnagyobb gond a Bizottság javaslatával, hogy nem tartalmaz semmiféle mechanizmust a problémák kiküszöbölésére. Nem igazán tudom elképzelni, hogyan működhetne ezek után a nemzetközi közlekedés. A több országot átszelő buszokon, vonatokon az utasok oda-vissza állítanák az óráikat? A tagállamok közötti koordináció ezért elengedhetetlen. Amíg erre nem sikerül valamiféle megoldást találni, addig veszélyben az egységes belső piac.
• Tekintettel a fennálló akadályokra, a tagállamok különböző álláspontjaira a kérdést illetően, mennyire reális, hogy egyezség szülessen, és 2021-ben valóban megszűnjön az óraátállítás?
– Ha minden igaz, mi a Parlamentben március végén elfogadjuk a saját javaslatunkat és a sor a tagállamok vezetőin, tehát az Európai Tanácson lesz, hogy ők is megtegyék ezt. Ezek után kezdődhetnek csak az intézményközi egyeztetések, amelyeknek eredményeként a végső döntés majd megszülethet. Hogy ez 2021-re megtörténik-e, azt nem tudom megjósolni.
