Elfogadhatatlannak nevezte csütörtöki írásos nyilatkozatában a török külügyminisztérium szóvivője, Hami Aksoy, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága szerdán elfogadta a Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését szorgalmazó jelentéstervezetet.
Aksoy egyúttal jelezte: a végső jelentést az Európai Parlament márciusi plenáris üléseinek valamelyikén várhatóan el fogja fogadni.
A szóvivő úgy vélte, hogy a jelentéstervezet az EP Törökországgal szemben tanúsított előítéletének jele, a benne található állítások pedig alaptalanok.
A Törökországról szóló EP-jelentéstervezet 2018. november 14-én tették közzé, és eddig 319 változtatási javaslatot fogalmaztak meg azzal kapcsolatban.
Aksoy jelezte: azt várja, hogy a végső jelentés valóságosabb, pártatlanabb és bátorítóbb lesz, mert Ankara csak akkor veszi figyelembe.
Törökország eltökélt az uniós csatlakozási folyamat reformjainak folytatásában - emelte ki a szóvivő, hozzátéve: nem a tárgyalások felfüggesztésére, hanem a "csatlakozási előtti út megnyitására" van szükség, mert az szolgálja mindkét fél érdekét. Aksoy várakozásának adott hangot arra vonatkozóan is, hogy az Európai Unió "hű marad vállalt kötelezettségeihez".
Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, majd a teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg.
A folyamat az utóbbi években holtpontra jutott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt az EU nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
Az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországgal szemben, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.
