2024. május 14., kedd

Őrizetbe vették a kurdbarát török képviselőt

Őrizetbe vette a rendőrség vasárnap a török parlamentben Ömer Faruk Gergerlioglut, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) mandátumától megfosztott képviselőjét, aki tiltakozásul napok óta nem volt hajlandó elhagyni az épületet – jelentette a török sajtó.

Gergerlioglu azt követően veszítette el mandátumát, hogy egy terrorpropagandának minősített 2016-os Twitter-bejegyzése miatt két és fél év börtönbüntetéssel sújtották, amit a fellebbviteli bíróság helybenhagyott, és a vonatkozó ítéletét szerdán a parlamentben felolvasták. A második legnagyobb ellenzéki tömörülésnek számító HDP székeinek száma ezzel 55-re csökkent a 600 fős törvényhozásban.
A férfi azóta a kurdbarát párt parlamenti frakciótermében élt.
A HDP sajtóirodája vasárnap azt közölte, hogy a reggeli órákban csaknem száz rendőr hatolt be a parlament épületébe, hogy előállítsa Gergerlioglut. A volt képviselő még pizsamát és papucst viselt, és épp a mosdóban tartózkodott, ahol a reggeli muszlim ima előtti szertartásos mosakodáshoz készülődött.

Gergerlioglu azt kérte, hogy hadd végezze el az imát, hadd öltözzön át és úgy vigyék el, de a rendőrök rögtön  őrizetbe vették.
Néhány órával az után, hogy Gergerlioglut szerdán megfosztották képviselői mandátumától, terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva egy török államügyész eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál a HDP bezárása érdekében. A vádirat szerint a kurdbarát párt tagjainak kijelentései, megnyilvánulásai az állam és a nemzet egységének megbontására, valamint a hatalom megdöntésére irányulnak. A párt szerint a lépés újabb puccs a demokrácia ellen.
Az alkotmánybíróságnak a vádirat benyújtásától számítva 15 nap áll rendelkezésére eldönteni, hogy befogadja vagy elutasítja a keresetet.
A török vezetés a HDP-t évek óta annak a nemzetközileg terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a „politikai kirakataként" kezeli, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A 2016-os katonai puccskísérlet óta Ankara fokozottan lép fel a kurdbarát tömörülés ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért. A párt tagadja, hogy közvetlen kapcsolata volna a PKK-val.
A képviselők mentelmi jogát még 2016 első felében törölték el Törökországban.