FRISSÍTETT - Esküt tettek a képviselők

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el. 

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke az Országgyűlés alakuló ülését 10 órakor nyitotta meg. A Himnusz elhangzása után köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte a legidősebb országgyűlési képviselőt, a 73 éves fideszes Vitányi Istvánt, hogy korelnökként vezesse az ülést.

A Ház meghallgatta Sasvári Róbertnek, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének és Nagy Attilának, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének beszámolóját az április 12-i országgyűlési választásról.

Dr. Sasvári Róbert ismertetésében részletes áttekintést adott az országgyűlési választások lebonyolításában közreműködő választási bizottságok munkájáról, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó döntésekről. Beszámolt a kampányidőszak alatt benyújtott kifogásokról és jogorvoslati eljárásokról is, továbbá kitért arra, miként történt a választási eredmények hivatalos megállapítása. Az NVB elnöke hangsúlyozta, hogy a választási szervek a 2026-os voksolás során biztosították a törvényes és átlátható lebonyolítás feltételeit.

Dr. Nagy Attila beszámolója a választások megszervezésének és végrehajtásának legfontosabb szakaszait foglalta össze. Részletesen szólt a választási apparátus felkészítéséről, a lakosság tájékoztatásáról, valamint a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok kezeléséről.

Emellett ismertette az informatikai háttér működését és a kibervédelmi intézkedéseket is. Beszámolójában külön hangsúlyt kapott a Választási Tájékoztató Rendszer működése, valamint az elektronikus rendszerek biztonságát és folyamatos rendelkezésre állását garantáló technikai megoldások bemutatása.

A 199 fős parlamentben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek 8, a Mi Hazánknak 6 képviselője lesz. 

Esküt tettek a képviselők

A képviselői mandátumok hitelesítését követően ünnepélyes keretek között bevitték az ülésterembe a nemzeti és történelmi lobogókat. Ezt követően az új parlament tagjai letették esküjüket, amellyel hivatalosan is megalakult az új Országgyűlés.

Az eskü szövege: „Én ... fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom, és másokkal is megtartatom; az országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen!”

Az új parlament megalakulásával egyidejűleg megszűnt az addigi kormány mandátuma is. Az Orbán Viktor vezette kabinet az új kormány felállásáig ügyvezetői jogkörben folytatja munkáját.

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolta Magyarország miniszterelnökének

A példátlan választási győzelem történelmi felelősséget is jelent a Tisza Párt számára – hangsúlyozta Sulyok Tamás az Országgyűlés alakuló ülésén. Az államfő beszédében a demokratikus jogrend, a jogállamiság és a nemzeti egység fontosságáról beszélt, valamint konstruktív együttműködésre szólította fel a parlamenti képviselőket. A köztársasági elnök emellett bejelentette, hogy miniszterelnöknek Magyar Péter személyét javasolja.

Sulyok Tamás beszéde elején arról szólt, hogy Magyarország történelmi fordulóponthoz érkezett, hiszen a rendszerváltozás óta tizedik alkalommal alakult meg az Országgyűlés, ugyanakkor négy parlamenti ciklus után kormányváltásra is sor kerülhetett. Kiemelte, hogy a választók döntése nyomán a Tisztelet és Szabadság Párt rendkívüli felhatalmazást kapott az ország irányítására.

– Ezredéve államalkotó nép vagyunk. Ezredéve tudjuk és akarjuk is életünket alakítani, és mindent megteszünk azért, hogy sorsunk irányítójává váljunk. Magyarország történelmének újabb fejezetéhez érkeztünk. Az áprilisi országgyűlési választáson a magyar nép kinyilvánította akaratát. A Tisztelet és Szabadság Párt példátlan részvétel mellett példátlan győzelmet aratott, és lehetőséget kapott az ország irányítására. Ezzel a felhatalmazással pedig történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért. Felelősséget és szolgálatot, amelynek tétje nem kevesebb, mint az ország és a nemzet közösségeinek előrehaladása és erejének gyarapítása – fogalmazott Sulyok Tamás.

A magyar államfő ezt követően az Országház jelentőségéről, valamint a magyar államiság és jogrend történelmi folytonosságáról beszélt. Beszédében külön kitért a jogállamiság szerepére, és hangsúlyozta, hogy minden politikai cselekvés csak az alkotmányos rend keretein belül értelmezhető.

– Az Országház az önbecsülés, a nemzeti szabadság és a jog fellegvára. E hely minden szegletét átszövi a nemzet emlékezete és a jövőbe vetett remény. A jog tisztelete Magyarországon nem lehet kérdés. Minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető. Minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog. A jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őrizni kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és a jövőbe vetett bizalmára – hangsúlyozta a magyar köztársasági elnök.

Sulyok Tamás beszédében történelmi példaként említette Bibó István szerepét is, aki 1956-ban a szovjet megszállás idején is kitartott az Országházban. Az államfő szerint Bibó István példája ma is azt üzeni, hogy a jognak az ember szolgálatában kell állnia. A köztársasági elnök emellett arról is beszélt, hogy a politikának a kampányidőszak után vissza kell térnie a közjogi keretek közé, és a közéletben ismét a nemzeti együttműködésnek kell előtérbe kerülnie. Kiemelte, hogy az ország csak akkor lehet erős, ha sokfélesége mellett is képes megőrizni egységét.

– A kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe. A fókusz ismét az ország sorsának jobbá tételére kell hogy essen. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk és nem egymás ellenében. Konstruktív együttműködést javaslok minden olyan ügyben, amely az ország sorsát előreviszi, a nemzetet felemeli, a békét és a közélet nyugalmát megerősíti. Egy ország és egy nemzet csak akkor lehet erős, ha sokféleségében is meg tudja jeleníteni az egységet. Ebben önöknek, képviselőknek különleges szerepük van – mondta el Sulyok Tamás.

Beszéde végén az államfő ismertette, hogy az Alaptörvény rendelkezése alapján felkérte Magyar Pétert a kormányalakításra, aki a felkérést elfogadta. Ennek nyomán az Országgyűlésnek Magyar Pétert javasolta Magyarország miniszterelnökének.