Tengeri blokáddal is fojtogatják Iránt

Az amerikai hadsereg tegnaptól zárlat alá vette az iráni kikötőket és a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost. A Donald Trump elnök rendeletére bevezetett intézkedés értelmében hajók nem juthatnak be a kikötőkbe, a már ott tartózkodók pedig nem jöhetnek ki. Az intézkedés azután lépett életbe, hogy a hét végén Pakisztánban kudarcba fulladtak az amerikai–iráni béketárgyalások. Az iráni hadsereg jelezte: megtorolja a blokádot, amelyet törvénytelennek és kalózkodásnak minősített.

Zárlat alá vette tegnap az amerikai hadsereg az iráni kikötőket és a part menti területeket, valamint a Perzsa (Arab)-öböl bejáratánál, Irán déli partvidékén található, kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. A tengeri blokádot Donald Trump, az Egyesült Államok elnökre rendelte el. Döntése bejelentésekor (vasárnap este) arról is tájékoztatott, hogy más országok is csatlakoznak majd a tengeri zárlat fenntartásához.

MÁSOK IS CSATLAKOZHATNAK

Bár nem mondta, de elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország is csatlakozik a művelethez, egy széles körű koalíció vezető tagjaiként. A francia elnök tegnap megerősítette: Párizs és London tárgyalásokat kezd más kormányokkal a Hormuzi-szoros „hajózási szabadságának helyreállítása” érdekében. Emmanuel Macron közölte: védelmi jellegű missziót szerveznek.

Keir Starmer brit kormányfő ugyanakkor a BBC közszolgálati rádiónak azt nyilatkozta, hogy nem támogatja a Hormuzi-szoros amerikai blokádját. Hozzáfűzte: Nagy-Britannia a (háború kezdete óta Irán által majdnem teljesen lezárt és a nemzetközi tengeri kereskedelemben stratégiai jelentőségű) szoros teljes megnyitásában érdekelt. Emlékeztetett arra, hogy a vízi átjáró teljes blokádja esetén nem jutnak el az öböl menti országokból a külföldi megrendelőkhöz a kőolaj- és földgázszállítmányok, aminek következményeit mindenki megérzi.

AKADNAK KIVÉTELEK

Az amerikai blokád célja az iráni kőolaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) tengeri exportjának (meg)akadályozása és azoknak a hajóknak a feltartóztatása a nyílt vizeken, amelyek Trump szerint Irán által illegálisan kiszabott vámot fizettek a hajórakományok után. A térségben illetékes amerikai katonai parancsnokság közölte: az intézkedés az „Irán kikötőibe irányuló és az azokat elhagyó tengerhajózási forgalmat érinti”. A zárlat minden hajóra és iráni kikötőre vonatkozik a Perzsa (Arab)-öböl és az Ománi-öböl partvidékén. Az Iránon kívüli kikötőkbe tartó és onnan indult hajók mentesülnek az intézkedés alól.

ÜRES KÉZZEL TÁVOZTAK

Trump azért szánta rá magát a lépésre, mert a hét végén kudarcba fulladtak az amerikai–iráni tárgyalások az USA és Izrael által február 28-án Irán ellen megindított háború lezárásáról. Washington és Teherán képviselői 21 órás maratoni béketárgyalást folytattak szombaton és vasárnap a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban, de eredményt nem értek el. Vasárnap reggelre derült ki, hogy kudarcba fulladt az egyezkedés, amelynek során napirendre kerültek az amerikai követelések (összesen 15) és az irániak javaslatai (10 pontban összefoglalva).

Az iráni küldöttség állítólag nem fogadta el az Egyesült Államok feltételeinek egy részét, így azt sem, hogy Teherán nem gyárt atombombát. A J. D. Vance amerikai alelnök vezette delegáció ezután elhagyta Iszlámábádot.

Teherán szerint a tárgyalások két-három fontos kérdésben fennálló véleménykülönbség miatt omlottak össze. Az iráni kormány nem árulta el, hogy melyek voltak ezek.

IDŐT ADOTT

Az amerikai elnök a múlt kedden kéthetes tűzszünetet hirdetett az Irán elleni háborúban. A döntés elvben az egész térségre vonatkozik, bár Izrael és Washington (több országgal ellentétben) azt állítja, hogy Libanon kivételt képez, vagyis nem esik a tűzszünet hatálya alá.

A kéthetes szünet egyik fő célja, hogy időt adjon Iránnak és az USA-nak egy átfogó megállapodás kidolgozására, amellyel véget vethetnek a háborúnak.

A tűzszünet bejelentése előtt Trump azt sugalmazta, hogy a tárgyalások eredményeként „talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet”. De az is lehet, hogy nem, és akkor – fűzte hozzá fenyegetően – „egy egész civilizáció hal meg” kedd éjjel, „és soha többé nem hozzák vissza”. Hangsúlyozta: nem akarja, hogy ez megtörténjen, „de valószínűleg” megtörténik.

EGYELŐRE MARADNAK

Amint kihirdette a tűzszünetet megüzente (szerda este), hogy a megsemmisítő csapásokra képes hadereje továbbra is a helyén marad, a meggyengült Irán közelében. A csapatok addig állomásoznak a Közel-Keleten, amíg létre nem jön a „valódi megállapodás”. Trump akkor „rendkívül valószínűtlennek” nevezte, hogy ne szülessen ilyen egyezség, és azt ne hajtsák végre. Ha ez mégsem történne meg, „elkezdődik a lövöldözés”, amely „nagyobb és jobb és erősebb lesz, mint amilyet valaha is láttak” – figyelmeztetett.

A közösségi médiában írt bejegyzésében egyúttal megismételte hazája legfontosabb követeléseit. Ezek: 1. Iránnak nem lehetnek atomfegyverei, 2. Teheránnak meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost, és szavatolnia kell a terület biztonságos hajóforgalmát.

FELKÉSZÜLTEK A FOLYTATÁSRA

A hétvégi pakisztáni tárgyalások kudarca után Trump megismételte: katonái fel vannak készülve az Irán elleni támadások folytatására. Kijelentette, hogy az amerikai hadsereg folytatja az aknamentesítést a Hormuzi-szorosban, segítve a szövetséges hajók biztonságos áthaladását. A szoros békeidőben rendkívül fontos volt a tengeri áruszállításban. Elsősorban a Perzsa (Arab)-öböl mentén elterülő országokból származó kőolaj, LNG és műtrágya exportjában. Az Irán és Omán partjai közötti keskeny vízi átjárón jutott be az öböl menti, Washingtonnal szövetséges dúsgazdag arab országokba az élelmiszer és a használati tárgyak jelentős része is.

ÉLELMISZERHIÁNY FENYEGET

A fennakadás súlyos ellátási gondokat okozott világszerte (különösen Ázsiában), és jelentős áremelkedésekhez vezetett az érintett energiahordozók globális piacán. A kőolaj-, földgáz- és műtrágyaexportban tapasztalható térségbeli rendellenesség, a vele járó drágulási hullám, illetve az emelkedő infláció globális recesszióval, néhol élelmiszerhiánnyal fenyeget, jobb esetben csak a gazdasági növekedés lassulásával.

Ha az Egyesült Államok (és Izrael) folytatja Irán támadását, az nemcsak a megtámadott országnak okoz majd újabb, hosszú távú károkat, hanem súlyosbíthatja a nemzetközi válságot, s tovább destabilizálhatja a világgazdaságot.

MOSZKVÁNAK NEM TETSZIK

A kudarcba fulladt iszlámábádi béketárgyalás és az iráni kikötők blokádjának bejelentése után a kőolaj és a földgáz ára ismét emelkedett a világpiacon.

Az iráni hadsereg közölte, hogy az amerikai tengeri zárlat törvényellenes, és kalózkodásnak minősül. Teherán egyúttal figyelmeztetett, hogy a Perzsa (Arab)-öbölben egyetlen kikötő sem lesz biztonságban, ha az irániak veszélybe kerülnek a „bűnöző Amerika” intézkedése miatt.

Moszkva tegnap bírálta Trump döntését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője utalt arra is, hogy az amerikai intézkedés „valószínűleg negatívan befolyásolja a nemzetközi piacokat”.