Afrika legnépesebb országaként Nigéria évek óta példátlan erőszakhullámmal küzd. Az erőszak különösen a keresztény közösségeket sújtja. Az Intersociety helyi jogi szervezet szeptemberi jelentése szerint 2025 első hét hónapjában az országban több mint 7087 keresztényt öltek meg, s majdnem 7800-at raboltak el. Korábban, 2019 és 2023 októbere között, 16 ezer keresztényt gyilkoltak meg célzott támadásokban, tíz év alatt pedig több mint százezer embert öltek meg iszlamista fegyveresek.
A 2025 tavaszán készült jelentésekből pedig kiderült, hogy 125 katolikus papot, szerzetest és papnövendéket, valamint több mint 5000 civilt – hivatalnokokat, üzletembereket, politikusokat, hívőket, iskolásokat – raboltak el. Bár ez a májusi helyzetet tükrözi, a statisztika jól mutatja, hogy a keresztényellenes emberrablás rendszerint jelenséggé vált.
A nyáron és az ősszel újabb emberrablások, iskolák elleni támadások és falvak elpusztítása súlyosbította a válságot. Egyházi vezetők arról számoltak be, hogy kiterjedt emberrabló ipar működik, korrupt politikusok, rendőrök és titkosszolgálati tagok részvételével.
A támadók sokszor egész keresztény településeket törölnek el: iskolák, templomok, plébániák, menekülttáborok válnak célponttá. Az utóbbi tíz évben mintegy 18 ezer templom és 2200 iskola pusztult el.
Benue és Nasarawa államokban majd’ kétmillió, országosan mintegy négymillió belső menekült él. Júniusban Yelwatában 280 keresztényt gyilkoltak meg machetékkel és lőfegyverekkel, némelyeket pedig élve égettek el. Plateau államban további 806 halálos áldozatot regisztráltak.
Nigéria északnyugati térségében három hete 25 diáklányt raboltak el, Kaduna államban papokat és civileket öltek meg, Niger államban pedig a Szűz Mária katolikus iskola elleni novemberi rajtaütéskor 303 diákot és 12 tanárt hurcoltak el (közülük száz tanuló a napokban visszanyerte szabadságát). Az utóbbi években több mint 1680 diákot raboltak el iskolákból.
Az ország lakosságának majdnem fele, csaknem 95 millió ember keresztény. Ám helyzetük területenként változó: délen viszonylagos vallásszabadságot élveznek, míg az északi, az iszlám jogrendszer szerint irányított területeken másodrendű állampolgárként kezelik őket, jogfosztottak és erőszakkal szembesülnek.
Nigéria több térségében a katolikus egyház maradt szinte az egyetlen működő intézmény: vizet, oktatást, árvaházakat, kórházakat és menekülttáborokat tart fenn – gyakran többet nyújtva, mint az állam.
A keresztények elleni erőszakot több tényező táplálja. A Boko Haram és a Nyugat-afrikai Iszlám Állam (ISWAP) iszlamista terrorszervezetek továbbra is aktívak, de a fuláni törzshöz tartozó muszlim milíciák támadásai is egyre több halálos áldozatot követelnek.
A válságot súlyosbítja az állam gyengesége és a biztonsági rendszer leépülése. A korrupció, az iszlamista csoportokkal való összejátszás és a politikai kinevezéseken alapuló hatalmi hálózat bénítja a (hatékony) fellépést. Obiora Ike nigériai katolikus pap elmondta, hogy a korábbi elnök, Muhammadu Buhari intézményesítette az északi muszlim elit hegemóniáját. A jelenlegi államfő, Bola Tinubu, aki maga is muszlim, megörökölte a rendszert, amelyet Szaúd-Arábia és az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) is támogat. Ike úgy véli, mindez Nigéria fokozatos iszlamizációjához vezethet.
A nemzetközi közösség reakciója mindmáig gyenge. Bár az Egyesült Államok „különös aggodalomra okot adó országként” jelölte meg Nigériát, érdemi intézkedések nem születtek. A nyugati média többnyire elhallgatja az afrikai országban zajló keresztényüldözést.
