Izrael és Irán is tartja magát a 12 napig dúló háborújukat kedden lezáró tűzszünethez. Mindkét oldal kihirdette saját győzelmét. Teherán ugyanakkor jelezte: nem törekszik atomfegyverek gyártására, az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket pedig tárgyalásokkal rendezné.
Bejelentette a „12 napos háború” végét Maszúd Peszeskján iráni elnök. „Ma, az önök bátor és történelmi ellenállása után, tanúi vagyunk a tűzszünetnek és a 12 napos háború végének, amelyet Izrael kalandvágya kényszerített az iráni nemzetre” – mondta kedd esti tévébeszédében, órákkal a tűzszünet életbe lépése után.
A háborút terrortámadásnak nevezte, amely szerinte akkor történt, amikor Irán párbeszédre törekedett az Egyesült Államokkal. „Az ellenség megszegte kötelezettségvállalásait, és a tárgyalások alatt támadást indított. Ez árulás, amelyet a történelem nem fog elfelejteni. Az ellenség nem érte el céljait, a nukleáris létesítmények megsemmisítését és a nukleáris tudás aláásását, valamint a társadalmi zavargások szítását” – mondta.
Hozzáfűzte: összeomlott viszont Izrael és szövetségesei legyőzhetetlenségének hamis látszata, és a világ megtudhatta, hogy az Irán elleni kalandvágynak súlyos ára van. Közölte: hazája nem fogja megszegni a tűzszünetet, hacsak Izrael ezt meg nem teszi.
A nap folyamán több térségbeli vezetővel is beszélt telefonon. Tájékoztatta őket arról, hogy Irán nem törekszik atomfegyverek gyártására, az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket pedig kész tárgyalásokkal rendezni. Hivatalának közleményéből az is kiderült, hogy Teherán kész „a nemzetközi normák keretein belül” rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal.
MEGSZÜNTETTÉK A FENYEGETÉST
Az izraeli miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben „történelmi győzelemnek” nevezte hazája hadseregének műveleteit Irán ellen. Benjámin Netanjahu kijelentette: az iráni atomprogram „eltűnt a süllyesztőben”, s „generációkon átívelő,” létfontosságú fenyegetést sikerült megszüntetni.
Felszámoltunk két létfontosságú fenyegetést is, a nukleáris fegyverek általi megsemmisülés és a húszezer iráni ballisztikus rakéta általi megsemmisülés veszélyét – közölte, majd köszönetet mondott Donald Trump amerikai elnöknek, akinek fontos közvetítői szerepe volt abban, hogy (hadseregének június 22-ei, Irán elleni légicsapásai után) létrejöjjön a fegyverszünet.
Netanjahu elmondta: az izraeli hadsereg megsemmisítette Irán nukleáris programját. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy abban az esetben, ha Iránban bárki megpróbálja felújítani a programot, Izrael „ugyanilyen elszántsággal és erővel fog fellépni” ellene.
KISZIVÁRGOTT A TITOK
Az Egyesült Államok médiája azonban – egyik hazai titkosszolgálat jelentésére hivatkozva – arról számolt be, hogy az Irán három kulcsfontosságú földalatti nukleáris létesítményére mért június 22-ei amerikai légicsapások – a hivatalos washingtoni nyilatkozatokkal ellentétben – nem semmisítették meg a célpontokat, s az okozott minimális károk legfeljebb hónapokkal vethették vissza Teherán atomprogramját. A titkos jelentést ismerő források a CNN-nek elmondták: a támadásban sem Irán dúsított uránkészlete, sem a dúsításhoz nélkülözhetetlen centrifugák nem semmisültek meg.
Az amerikai elnök közel-keleti főtárgyalója árulásnak nevezte a hírszerzési anyag kiszivárogtatását. Steven Witkoff felelősségre vonást sürgetett, majd közölte: Irán nukleáris képességei teljesen megsemmisültek.
ISMÉT LESÚJTANA
A hágai NATO-csúcson résztvevő Trump is azt nyilatkozta, hogy az amerikai támadás az iráni nukleáris létesítmények teljes elpusztításával járt, s a komplexumokat nagyon nehéz lesz újjáépíteni. Elmondta: a beavatkozás évtizedekre visszavetette az iráni nukleáris programot.
Szerinte az amerikai beavatkozás „vetett véget a háborúnak” is. Figyelmeztetett arra, hogy ha Irán újra nukleáris létesítmények építésébe kezdene, az USA ismét csapást mérne rá. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezzen.
Külügyminisztere is azt állította szerdán, hogy az amerikai bombák eltörölték a föld színéről az iráni atomlétesítményeket. Marco Rubio előző nap azonban sokkal óvatosabban fogalmazott. Nem állította azt, hogy az iráni nukleáris program tényleg megsemmisült volna. Csak azt mondta, hogy nagyon jelentős kárt okoztak neki, s Teherán „sokkal messzebb került az atomfegyver fejlesztésétől”, mint ahol az amerikai hadsereg támadása előtt járt.
KÉMNEK TARTJÁK
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója az iráni nukleáris ellenőrzések újraindítására szólította fel Teheránt. Az IAEA ellenőrei a háború alatt Iránban maradtak, és immár készek a helyszínen ellenőrizni a nukleáris anyagkészleteket. Ezek között (a háború előtt) mintegy 400 kilogramm, 60 százalékra dúsított urán is volt, amiből további eljárással atomfegyverbe való töltetek gyárthatók.
Az iráni parlament azonban már kedden elfogadott egy törvényt arról, hogy az ország függessze fel az együttműködését az IAEA-val. A végső döntést erről egy tanácsnak kell kimondania. Teherán azzal vádolja az ügynökséget, hogy érzékeny információkat adott át Izraelnek. Grossit pedig kémnek tartja.
Iránban folytatódik a hajtóvadászat azok után, akik Izraelt segítették a háborúban. A hatóságok már 700 gyanúsítottat tartóztattak le, s legalább négyet fel is akasztottak közülük.
Nyitókép: Izrael és Irán is tartja magát a 12 napig dúló háborújukat kedden lezáró tűzszünethez (Fotó: Beta/AP)
