India soha nem fogja visszaállítani az Indusról szóló szerződést Iszlámábáddal, s a folyóból Pakisztánba átömlő vizet belső használatra fogja elvezetni – nyilatkozta Amit Shah indiai belügyminiszter a Times of India lapnak adott interjúban. Az 1960-as szerződés garantálta, hogy Pakisztán kellő mennyiségű vízhez jusson három olyan folyóból is, amelyek Indiából érkeznek a területére.
Az elmúlt 25 évben India többször is fenyegetett az egyezmény felmondásával; legutóbb 2016-ban.
Ezúttal azok után függesztette fel részvételét a szerződésben, hogy áprilisban – a muszlim többségű Kasmír indiai részén, pakisztáni kapcsolatokkal rendelkező – iszlamista fegyveresek megöltek 26 civilt. Pakisztán cáfolta, hogy köze lenne az incidenshez. Ennek ellenére májusban India napokig tartó háborút folytatott Pakisztán ellen. Bár a két ország tűzszünetet kötött, a vízszabályozásról szóló megállapodást nem állították vissza.
Shah azt üzente, hogy a Pakisztánba folyó vizet egy csatorna megépítésével Rádzsasztánba irányítják. Pakisztán pedig „szomjúhozni fogja a vizet, amelyet eddig jogtalanul kapott”.
Iszlámábádban „indiai vízterrorizmusként” emlegetik a megállapodás felfüggesztését. Pakisztán szerint a szerződés nem rendelkezik arról, hogy az egyik fél egyoldalúan visszavonulhatna, a folyóvíz útjának bármilyen elzárása pedig háborús cselekménynek minősül. Iszlámábád jelenleg azt vizsgálja, hogy a nemzetközi jog alapján megtámadja-e India döntését.
Pakisztán gazdasága és lakossága ugyanis nagymértékben függ ezektől a folyóktól, különösen az Industól. Az ország népességének csaknem 90 százaléka él az Indus völgyében, több nagyváros ivóvízkészletét a folyó biztosítja, és mezőgazdasági területeinek zömét is annak vizével öntözik. Az Induson található az összes vízerőművük is, amelyek az ország áramtermelésének húsz százalékát adják. Mivel Pakisztánban nincsen elég víztározó, a vízhozam csökkenését nem tudják megfelelően kezelni.
India jelenleg nem képes arra, hogy teljesen elzárja az Indus vizét Pakisztántól, az ehhez szükséges infrastruktúra hiánya miatt. Ennek ellenére képes lehet súlyos károkat okozni a vízhiánytól szenvedő pakisztáni mezőgazdaságnak, ha a száraz időszakban visszatartja a vizet. Emellett áradásokat tud okozni Pakisztánban a víztározókból figyelmeztetés nélkül kieresztett nagy mennyiségű vízzel, bár ezzel saját területeit is veszélyeztetheti.
