Az iráni hatalomváltást is támogatja az amerikai elnök. Donald Trump erről azután beszélt, hogy visszatértek amerikai bázisukra az Irán elleni vasárnapi légicsapásban résztvevő B–2-es bombázók. Teherán bosszút ígért; a vele szövetséges külföldi milíciák hétfőn állítólag már amerikai támaszpontra lőttek Szíriában.
Katonai célpontokat támadott legutóbb Iránban az izraeli hadsereg (IDF) légierője; egyebek mellett katonai repülőterekre, raktárakra, rakétaindító állásokra, teheráni börtönre, nukleáris létesítményre (Fordóban) és a Forradalmi Gárda főhadiszállására sújtott le. A hadsereg szóvivője tegnap arról is beszámolt, hogy az IDF fokozza Irán katonai képességeinek felmorzsolását.
Teheránban arról tájékoztattak, hogy a Forradalmi Gárda több tagja is életét vesztette a vasárnapi csapásokban. Az izraeli harci gépek aznap több célpontot támadtak Iszfahán, Busehr, Ahváz és Jazd térségében. Busehr tartományból, ahol Irán egyetlen atomerőműve található, a helyi sajtó robbanásokról számolt be.
A csapásokra órákkal az amerikai légitámadások után került sor. Az Irán ellen vasárnapra virradó éjszaka végrehajtott amerikai támadásban központi szerepet játszott B-2-es óriásbombázók már visszatértek egyesült államokbeli támaszpontjukra.
A hírt Donald Trump elnök is megerősítette. Közösségi oldalán sikeresnek nevezte a küldetést, s megjegyezte: az iráni nukleáris létesítményekben esett kár óriási. Megüzente, hogy támogat egy esetleges iráni hatalomváltást.
Előzőleg a Fehér Ház részleteket közölt az Irán elleni légicsapásokról. Kiderült, hogy Trump szombaton adott parancsot az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására.
Az izraeli vezérkari főnök szerint fordulóponthoz érkezett a háború azáltal, hogy az amerikaiak „pontos és halálos” csapást mértek kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményekre. Ám Ejál Zamir tábornok hangsúlyozta: a hadműveletek még nem értek véget, hiszen vannak még célpontok és teljesítendő feladatok.
HÚZTA AZ IDŐT
Irán ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács (BT) vasárnapi rendkívüli ülésén arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok az alaptalan légicsapásokkal „elpusztította a diplomáciát”. Amír Szaid Iravani arányos katonai választ ígért Irán részéről.
Izrael ENSZ-nagykövete azt hangoztatta, hogy Teherán minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokkal csak az időt húzta, s közben folytatta az urándúsítást. Danny Danon kijelentette: Irán most eljátssza az áldozat szerepét.
Dorothy Shea amerikai ENSZ-képviselő arra sürgette a BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, mondjon le az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájáról, az atomfegyver gyártására irányuló törekvéséről, valamint az amerikaiak és érdekeltségeik elleni támadásokról.
BIZONYÍTÉKOT KÖVETEL
Kína és Oroszország ENSZ-nagykövetei „provokatívnak, destabilizálónak és a nemzetközi jogba ütközőnek” nevezték az amerikai–izraeli hadműveletet, s de-eszkalációt sürgettek. Pakisztán képviselőjével együtt azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet is követeltek.
Az orosz fél és António Guterres ENSZ-főtitkár ugyanakkor felszólította Washingtont: mutasson be bizonyítékot arról, hogy az iráni nukleáris fenyegetés valódi. Guterres elítélte az Irán elleni amerikai légicsapást, veszélyes fordulatnak nevezve azt. Kína közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetett: az erő alkalmazása elmélyíti a válságot.
FOLYTATJÁK AZ URÁNDÚSÍTÁST
A BT ülésén Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetének (IAEA) a főigazgatója is jelen volt. Elmondta: az amerikai támadás magában hordozza az izraeli–iráni háború kiszélesedésének veszélyét, de a diplomáciához való visszatérés esélyét is. Beszámolt arról, hogy mi a helyzet annál a három fontos iráni nukleáris létesítménynél (Fordóban, Iszfahánban és Natanzban), amelyekre az amerikaiak célzottan lesújtottak.
Irán arról tájékoztatta az IAEA-t, hogy a három telephely környékén nem mértek a megengedettnél magasabb radioaktív sugárzást. Madzsid Takt-Ravancsi iráni külügyminiszter-helyettes tegnap kijelentette: az izraeli és amerikai légicsapások ellenére folytatják az urándúsítást. Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert közben Moszkvában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki indokolatlannak és alaptalannak nevezte az Irán elleni agressziót.
MEGDUPLÁZÓDHAT AZ OLAJÁR
Teherán válaszcsapásokkal fenyegette meg Izraelt és az USA-t is az amerikai légierő támadása után. Az iráni parlament már elfogadott egy tervet a Hormuzi-szoros lezárásáról is, de a végső döntés a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsra vár. A Perzsa (Arab)-öböl bejáratát képező szűk tengerszoros geopolitikai jelentősége óriási, hiszen itt halad át a világ kőolajforgalmának bő húsz százaléka és a cseppfolyósított földgáz majdnem egyharmada. Ha csak pár hétre is megbénulna a szállítás ezen a részen, nagy bajt okozna több ország gazdaságában. Az olajár pedig a jelenleginek akár a duplájára is emelkedhetne.
Az amerikai külügyminiszter az iráni parlament döntése után kijelentette: a vízi útvonal lezárása „újabb szörnyű hiba”, sőt gazdasági öngyilkosság lenne Irán részéről, ráadásul az USA és más országok válaszlépését vonná maga után. Marco Rubio óva intette Teheránt a megtorló csapásoktól, és közölte: Washington készen áll a tárgyalásokra Iránnal.
A HÚSZIK IS BESZÁLLNAK
Hírek szerint a szíriai Haszaka tartományban tegnap támadás ért egy amerikai katonai támaszpontot. Állítólag (Irán-barát milíciák) aknavetőkkel és rakétákkal lőtték a légibázist, a régióban a legnagyobbat, amelyet az USA használ. Ám a rakétákat sikerült lelőni.
Izraelben tegnap több iráni rakéta is becsapódott. Robbanást jelentettek Asdódból, Haifából, Lákis környékéről és egy „stratégiai infrastrukturális létesítmény” közeléből, ami zavarokat okozott 8000 háztartás áramellátásában.
A Teherán által támogatott, s Jemenben működő iszlamista fegyveres sereget fenntartó húszik az amerikai légicsapás után bejelenték: bekapcsolódnak a háborúba Irán oldalán. A húszi erők jelezték azt is, hogy készek megtámadni amerikai (hadi)hajókat a Vörös-tengeren.
Nyitókép: Tel-Aviv központi buszállomása alatt találtak egyesek menedéket az iráni támadások elől (Fotó: Beta/AP)
