Szantorini, Amorgosz és környéke január 26-a óta gyakorlatilag folyamatosan izeg-mozog, remeg, rezeg. A műszerek eddig csaknem 13 ezer – zömében kisebb – rengést észleltek, de akadtak közepes erősségűek is. Múlt csütörtökig egy 5,2-es erejű volt a legnagyobb, hétfőn este egy 5,3-as überelte. Ezt a 240 kilométerre fekvő fővárosban, Athénben is érezték. A rengések erejének növekvő tendenciája folytán a szeizmológusok nem számítanak arra, hogy a földmozgások egyhamar megszűnnek.
A 15 ezres lélekszámú – nyaranta milliós látogatottságú – szigetet mintegy 11 ezren hagyták el. Túlnyomó részük már az első napok rengéssorozata után távozott. Szantorinin, ahol március 3-áig szükségállapot van érvényben a boltok zöme zárva van. Szünetel a tanítás is akárcsak Amorgosz, Anafi, Parosz, Nakszosz és Mükonosz iskoláiban is.
A mostani rengéssorozat – és általában a földrengések okainak – megértéséhez egy gyorstalpaló geológiai „kiruccanást” lenne ildomos tenni. Elsősorban azt kell megérteni és tudatosítani, hogy bolygónk kérgét egy vékony lemez borítja, amely a belsejében izzó – túlnyomóan fémekből álló – magmán úszik. Olyan, mint egy narancs: zamatos gyümölcse a magma, vékony héja pedig kéreg, amely a Föld 4,6 milliárd éves történetében soha sem volt és soha sem lesz nyugalmi állapotban. A tektonikus lemezek folyamatos mozgása, ütközése, gyűrődése folytán alakult olyanná, amilyen. Hogy mekkora erők munkálnak e folyamatban, elég bármely hegylánc kialakulásának mikéntjét elképzelni.
A 8000 métert meghaladó csúcsokban bővelkedő Himalája kőzete egykoron tengerfenék volt, erről a bennük bőségesen előforduló őskagylók, csigák kövületei ékesszólóan beszélnek. Az örökös mozgásban lévő lemezek gyűrődése folytán a Himalája ma is nőttön nő. Bár e folyamat emberi léptékben mérve iszonyúan lassú (növekedése évi 2 millimétert tesz ki), geológiai tekintetben dinamikus, így a kéreg felső rétege is olykor megremeg. Jellemző módon, minél mélyebben van a rengés fészke, annál kisebb a felszíni kilengés, és fordítva, minél sekélyebb a gyűrődés fészke annál intenzívebb a felszíni mozgás. Summa summarum, amióta Föld a Föld, és amíg csak lesz, földrengés is lesz. Alapállásban azokban a – már viszonylag precízen feltérképezett – térségekben, amelyek a tektonikus lemezek találkozásánál fekszenek. A csendes-óceáni tűzgyűrű környékén pl. sok az aktív és szunnyadó vulkán, értelemszerűen gyakoriak a rengések.
Kontinensünk nagyobbára szeizmikailag inaktívabb lemezeken úszik, az afrikai és az eurázsiai lemezek közötti geológiai határzónában fekvő délkeleti része azonban igen aktív,
így Törökországban és Görögországban a földrengések gyakoriak.
Szantorini, a Kükládok szigetcsoport legdélibb tagja pont egy ilyen lemeztalálkozás premén fekszik. A mintegy 500 km hosszú és 30–40 km széles Dél-Égei vulkáni ív legaktívabb pontja, amely az évmilliók során számos kitörést és rengést produkált. Az írott és mesélt történelem legismertebb kataklizmája. Régészeti feltárások szerint i. e. 1500 körül – szénizotópos kormeghatározás szerint i. e. 1645 és 1600 között – következett be itt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése. Az ókorban Kallisztē (Καλλιστή), Sztrongülē (Στρογγύλη) majd Théra (Θήρα) nevű sziget szabályosan felrobbant, közepe beomlott és lesüllyedt. Csak a vulkán pereme, a kaldera maradt meg több száz méter vastag vulkáni hamuval bevonva, amely az idők során megkövült. Ez ma a Szantorini (Σαντορίνη) néven ismert sziget. E hatalmas vulkáni robbanás globális minikataklizmát okozott, a környező térségben pedig félelmetes pusztítást. Egy elmélet szerint a thérai kitörés Atlantisz legendájának a forrása. Hovatovább a bibliai Exodusban leírt tíz csapásból legalább hármat ez okozhatott, köztük a háromnapos sötétséget.
Annyi bizonyos, hogy a Szantorínitől 110 kilométerre délre fekvő Kréta szigetén akkoriban virágzó minószi civilizáció végét jelentette. A bronzkorban i. e. 2700 körül létrejött minószi volt az első fejlett civilizáció Európában. Hatalmas kereskedelmi hálózata, bonyolult épületegyüttesei, műalkotásai... egyszeriben odavesztek. A kitörés gerjesztette hatalmas cunami, szó szerint elsöpörte.
Szeizmológiai tekintetben a jelenlegi rengéssorozatot nem lehet nem baljós jelnek tekinteni, ugyanis a meg-megszaporodó mikrotremorok szinte szabályszerűen nagyobb rengéseket, kitöréseket vetítenek előre. A szakemberek érthetően nem is zárják ki egy nagyobb rengés eshetőségét. Ha viszont méréseik és megfigyeléseik pontosak, úgy nem kell a minószi exodushoz hasonló forgatókönyvtől tartani, lévén a rengéssorozatot nem vulkanikus eredetűnek tekintik. Eszerint csupán a tektonikus lemezek gyűrődésének intenzívebb szakasza tart éppen. A helyiek remélik, nem sokáig.
