Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete 15. alkalommal szervezte meg az Épített örökség nevű szakmai táborát középiskolások részére, amit a szabadkai Politechnikai Iskolában tartottak meg. A téma minden évben más-más monumentális épület, idén péterváradi vár és a Budai Vár volt. A tábor első napján a diákok előadást hallhattak, valamint grafikai munkát készítettek. De Negri Ibolyának, az ÉMPE elnökének elmondása szerint, a tábor célja a fiatal jövendőbeli építészek ismeretterjesztése, hogy többet tudjanak meg az épített örökségű épületeinkről.
De Negri Ibolya köszöntötte a diákokat (Lukács Melinda felvétele)
– Az elsődleges célunk az volt, hogy a diákok megismerjék a vajdasági monumentális épületeket, így az első években azokat jártuk körbe, illetve a történelmi Magyarország területén található kastélyokat, nyári kúriákat, utána pedig a stílusok felé fordultunk. Mivel Szabadka a szecesszió városa, ezért az épületeit más városok szecessziós épületeivel próbáltuk párosítani, így a szabadkai városházát párosítottuk a kecskemétivel, a szabadkai zsinagógát a szegedivel, a Raichl-palotát a REÖK-palotával, és így tovább. A táborunk ezúttal is két részből áll, előadásból és kreatív feladatokból, valamint ún. helyszínelésből – tudtuk meg De Negri Ibolyától.
A szakmai táboron Nagy Tibor történelemtanár a péterváradi várról tartott előadást:
– Fontos szólni a középkori várról, ami már nem látható, mert megsemmisült, viszont a magyar történelemben fontos szerepet játszott. A mai vár a magyar történelemben korántsem játszott annyira fontos szerepet, viszont a monumentalitásával, az építészeti technikáival, egy igazán újszerű erődnek számított. Habár többször támadták, soha senki nem tudta bevenni. A csillagerődöket jellemzően nehéz volt bevenni. A történelmi Magyarország területén, a csillagerődök közül, a komáromi után a péterváradi volt a második legnagyobb és legerősebb – emelte ki Nagy Tibor, akit az építészeti örökség megóvásáról is kérdeztünk.
– Sajnos a péterváradi erőd a tipikus példája annak, hogy nem figyelünk eléggé az építészeti örökségünkre. Európa egyik legnagyobb zenei fesztiváljának, az EXIT-nek adott otthont. A hatalmas hangerő azonban lassan, de biztosan repeszti a falakat, mindenekelőtt a katakombarendszert. Vékony repedésekről van szó, szemmel akár nem is láthatók, ősszel viszont megtelnek vízzel, amire jön a téli fagy, az pedig feszíti a repedést. A vár katakombarészein már felfedezni olyan részeket, amik elkezdtek emiatt beomlani. Ez egy lassú erózió, de bizonyítottan jelen van, és az emberi tevékenység következménye. Ha a fesztivált néhány száz méterre arrébb vinnék, még mindig a vár területén maradna, de a turisztikai szempontból is fontos várat nem sértené, és meg lehetne őrizni akár az elkövetkező évszázadokra – tudtuk meg Nagy Tibortól.
A szakmai nap vezetője Arancsity Dancsa Gyöngyi, az iskola szaktanára volt. A diákok a tábor második részében, március 23-án tanulmányútra mennek Budapestre, megtekintik a Budai Várat, a Halászbástyát és a Mátyás-templomot.
Nyitókép: Nagy Tibor a péterváradi várról tartott előadást (Fotó: Lukács Melinda)
