2024. május 11., szombat
VÁLASZTÁSOK 2022

Csendesebb lehet a kampány

A nemzetközi megfigyelők szerint a választópolgárok nyomásnak vannak kitéve

Az április 3-ai előrehozott köztársasági parlamenti választáson és az államfőválasztáson 6.501.689 polgár élhet szavazati jogával. A másfél évvel ezelőtt parlamenti választáson 6.584.376-an voksolhattak, míg az idén januárban megtartott referendumon a választói névjegyzék szerint 6.510.233-an, vagyis január óta 8544-el csökkent a szavazásra jogosultak száma.

Noha a választói névjegyzéket lezárták, továbbra is lehet adatmódosítást kérni. Mint azt korábban dr. Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, ha valaki nem szerepel a névjegyzékben, vagy adatainak a módosítását szeretné kérni, március 30-áig a helyi önkormányzatok közigazgatási hivatalai általános közigazgatási osztályaihoz fordulhat, ahol ki kell tölteni a megfelelő űrlapot. Ladóczki Gyula magyarázatának értelmében március 18-áig a helyi közigazgatási hivatalok végezték el a kért javítást, később pedig az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium teszi ezt meg. Azt is tudni kell, hogy akik a szavazás napjáig nagykorúvá válnak, automatikusan felkerülnek a választói névjegyzékbe, ez nem ró külön feladatot a választópolgárra.

Miután az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium a napokban lezárta a választói névjegyzéket, a RIK pedig ennek alapján meghozta döntéseit, a Hivatalos Közlöny nyomdájában megkezdődött a szavazólapok nyomtatása az államfőválasztásra. Amint ez befejeződik, a parlamenti választásra is elkezdik nyomtatni a szavazólapokat. A RIK korábbi határozatának értelmében ez a szavazólap kék színű lesz, míg a parlamenti választás tekintetében szürke szavazólapot nyomtatnak. Vladimir Dimitrijević, a RIK elnöke az államfőválasztásra készített szavazólapok nyomtatása megkezdésének alkalmából elmondta, hogy az idén 8255 szavazóhelyen lehet majd voksolni. Ebből 29-et a büntetés-végrehajtási intézetekben alakítanak ki, 77-et pedig külföldön, összesen 34 országban.

18 LISTA – 8 ÁLLAMFŐJELÖLT

A RIK korábban 18 köztársasági parlamenti választási jelöltlistát hirdetett ki, ezek, a kihirdetés sorrendje szerint, a következők: 1. Aleksandar Vučić – Együtt mindent elérhetünk; 2. Ivica Dačić– Szerbia kormányfője; 3. Vajdasági Magyar Szövetség – Pásztor István; 4. Dr. Vojislav Šešelj – Szerb Radikális Párt; 5. Marinika Tepić – Együtt Szerbia Győzelméért; 6. Dr. Miloš Jovanović – Remény Szerbia számára – NADA szerb koalíció; 7. Milica Đurđević Stamenkovski–Eskütevők Szerb Pártja; 8. Mufti hagyatéka – Igazságosság és Megbékélés Pártja – Usame Zukorlić; 9. Moramo – Akció-Környezetvédelmi Felkelés-Ne davimo Beograd-Nebojša Zelenović; 10. Szuverenisták-Saša Radulović, Milan Stamatović, dr. Jovana Stojković; 11. Boško Obradović-Dveri Szerb Mozgalom-POKS-Miloš Parandilović-Patrióta blokk a Szerb Királyság megújhodásáért; 12. Együtt Vajdaságért – Vajdaságiak (Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, Együtt Vajdaságért); 13. Sandžaki SDA – dr. Sulejman Ugljanin; 14. Boris Tadić–Gyerünk emberek – Szociáldemokrata Párt–Új Párt–1 az 5 millióból–Szerbia Toleranciája–Szerbiai Zöldek Egyesült Mozgalma–Bosnyák Polgári Párt–Montenegróiak Pártja; 15. Alternatíva a változásért – Albán Demokratikus Alternatíva; 16. A völgy albánjainak koalíciója; 17. Elrabolt csecsemők Ana Pejić; 18. Roma Párt-Srđan Šajn. A szavazólapon a jelöltlistákat az átadás sorrendje szerinti sorszámmal tüntetik fel.

Az elnökválasztáson a szavazólapon a jelölteket a sorsolással megállapított sorrendben tüntetik fel: 1. Miša Vacić (a Szerb patrióta–Miša Vacić polgári csoportosulás jelöltje); 2. Biljana Stojković (a Moramo koalíció jelöltje); 3. Branka Stamenković (a Szuverenisták jelöltje); 4. Zdravko Ponoš (az Együtt Szerbia Győzelméért jelöltje); 5. Milica Đurđević Stamenkovski (az Eskütevők Szerb Pártjának jelöltje); 6. Aleksandar Vučić (a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltje); 7. Miloš Jovanović (a NADA koalíció jelöltje); 8. Boško Obradović (a Dveri Szerb Mozgalom és a POKS jelöltje).

KEVESEBB POLITIKUS AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN

Holnaptól kezdve tíz napon át tilos az úgynevezett tisztségviselői kampány, összhangban az elektronikus médiumokról szóló törvény korábban elfogadott módosításaival. Habár a tíz nap április 2-án lejár, a szavazóhelyek április 3-án este történő bezárásáig semmilyen kampánytevékenységet nem folytathatnak a politikusok, akkor már a kampánycsend miatt. A tisztségviselői kampány tilalmának ideje alatt a médiumok nem tájékoztathatnak az iskolák, egyéb létesítmények, vagy például az infrastrukturális beruházások átadásáról, illetve a munkálatok megkezdéséről, amennyiben a rendezvényeken olyan személyek vesznek részt, akik jelöltek az államfőválasztáson, vagy a parlamenti választáson, magyarázta Pavle Dimitrijević, a CRTA jogi testületének elnöke a FoNet-nek nyilatkozva. Mint hozzátette, a tisztségviselők esetleges protokolláris szerepléseire nem vonatkozik a tilalom.

Az új, az ellenzék kérésére foganatosított szabály tiszteletben tartását a REM, azaz az elektronikus médiumok ellenőrzésével megbízott testület kíséri figyelemmel, emelte ki Dimitrijević. A lehetséges büntetések között szerepel a figyelmeztetés, valamint a műsorsugárzás ideiglenes tilalma, tette hozzá, mondván, hogy a REM emellett a műsorsugárzási engedély visszavonására is jogosult. Dimitrijević nem tért ki egyértelműen a hírportálok, valamint a nyomtatott sajtó tájékoztatási lehetőségeinek a kérdésére – utóbbiakra az értelmezések szerint nem vonatkozik a tilalom –, egyedül annyit mondott, hogy „itt az elektronikus médiumokról van szó és csakis a REM-nek van felhatalmazása az ellenőrzésre, valamint a büntetésre”.

Elmarasztaló jelentés

Az ENEMO (Európai Választásmegfigyelési Hálózat) március 1-je és 21-e közötti időszakra vonatkozó jelentése szerint a szerbiai választásokat rendkívül polarizált társadalmi-politikai hangulat közepette tartják meg. Mint azt az N1 tv hírösszeállítása szerint hozzáteszik, a polarizáltság elsősorban a médiaszférát befolyásolja. A tisztségviselői kampány kifejezett, hírek érkeznek a választókat, beleértve a tisztviselőket érő nyomásgyakorlásról, valamint az állami erőforrásokkal való visszaélésekről, mindez pedig aggodalomra ad okot, emelik ki. A választási törvényeket nem sokkal a választások kiírása előtt módosították, ez egyébként nem gyakorlat, jegyezte meg Pierre Peytier, az ENEMO küldetésvezetője, aki szerint hiába vették figyelembe a törvények módosításakor a szerbiai és a nemzetközi választási szakértők észrevételeit, a választások lényegi elemei változatlanok maradtak.