Honi üzletek még nem kezdték árúsítani az október 5-én elrajtolt Coffee Lake processzorokat, és csak egyetlen webshopban található jelenleg Coffee Lake processzor. A nyolcadik generációs Core i processzorok jelenlegi leggyengébb asztali számítógépekbe szánt Core i3 8100-as példányát csaknem 15 ezer dinárért kínálják, ám az alaplapok, amelyek a Coffee Lake processzorokat fogadnák, egyelőre nem elérhetőek. Magyarországon fordított a helyzet, alaplapok bő választékával már október 5-től jelentkeztek, ám processzort még nem látni online.
A Coffee Lake processzorokhoz pedig szükség van 300-as sorozatú lapkakészlettel gyártott alaplapra, amelyekből egyelőre csak a drágább Z370 Express rajtolt el, ami azt jelenti, hogy alaplapcsere nélkül nem lehet jelentősen felgyorsítani az egy évvel ezelőtti számítógépet sem, ha Coffee Lake processzorra váltanánk. Habár, úgy tűnhet, hogy az LGA 1151-es foglalat ugyan olyan, és hogy talán fizikailag beleillik a Coffee Lake processzor a régebbi, 200-as sorozatú alaplapokba is, és a régebbi Kaby Lake, hetedik generációs Core i processzor is fizikailag illeszthető az új 300-as alaplapokba, egy ilyen tettel csak el lehet rontani a számítógépes komponenseket. Nem szabad tehát a 300-as és a 200-as lapkakészletes és hetes-nyolcas processzorgenerációs platformokat összekeverni, mert tönkremegy az alaplap és a processzor is!
A generációk elválasztását több dolog is indokolja. Egyrészt a Coffee Lake processzorok ugyan LGA-1151-es foglalatba illeszkednek, csak úgy, mint elődeik, de lábkiosztás terén különböznek tőlük. A különbség annyi, hogy a korábban használaton kívül tartott érintkezők egy része szerephez jutott, feladatuk pedig az extra processzormagok által igényelt plusz tápellátás biztosítása. Ez a számok nyelvén annyit jelent, hogy míg a Skylake és Kaby Lake modellek esetében 128 érintkező felelt a tápellátásért (VCC PIN), addig a Coffee Lake sorozat tagjainál már 146 ilyen érintkező áll rendelkezésre, a földelést biztosító VSS érintkezők száma pedig 377-ről 391-re, azaz 14 darabbal nőtt. Fontos, hogy a korábbi 46 használaton kívüli érintkezőből (RSVD PIN) csak 25-öt használtak fel, azaz az újonnan bekötött érintkezőkön felül egyes „lábak” esetében funkcióváltozás is történt. Ezek önmagukban is indokolhatják az Intel által hozott megszorítást, miszerint új processzorokhoz új alaplap kell, de van még egy másik érv is, ami ebbe az irányba tereli a történéseket. Nevezetesen az, hogy mostanában elég sok újdonság jelent meg Intel és AMD fronton, ami alaposan leköti a vállalatok fejlesztőrészlegeit, így a partnerek nem szeretnének extra erőforrásokat delegálni arra, hogy a régebbi processzorokhoz megfelelő támogatást biztosítsanak az új alaplapoknál. Éppen ezért most már biztosnak tűnik, hogy a 200-as és a 300-as sorozatú alaplapok között processzortámogatás terén nem lesz átjárás: előbbiekben csak a Skylake és a Kaby Lake, utóbbiakban pedig csak a Coffee Lake modellek működnek majd.
Noha továbbra is az LGA-1151-es processzorfoglalat marad használatban, változások vannak. A tápellátást fejlesztették, hogy a processzorok kiszolgálása zökkenőmentesebb lehessen, de ezzel együtt a memóriafoglalatok bekötését is optimalizáláták, plusz az eredményesebb tuningot segítő fejlesztések is lapulnak a háttérben. Tuning terén fontos megemlíteni, hogy az új processzoroknál magonként lehet órajelet emelni, memória-órajelek esetében pedig egészen 8400 MHz-ig merészkedhetnek el a tuningosok az előre beállított szorzóknak köszönhetően. Valós időben állíthatóak lesznek a memória-időzítések és a PLL vezérlése is fejlődik.
Az Intel Coffee Lake családjának leggyorsabb tagját, a Core i7-8700K modellt az elmúlt napok során már megvizsgálták egy picit közelebbről is: a lapka tetejére szerelt kupakot (IHS-t) eltávolítva kiderült, ismét mellőzte az Intel a forrasztást, helyette pasztával gondoskodik a hőátadás hatékonyságáról. Ez tuning esetén probléma lehet, hiszen a gyári paszta rendszerint nem elég magas minőségű, valamint légbuborékokat is tartalmazhat, amelyek rontják a hőátadás hatásfokát. A kedvezőtlen helyzetet tuningos körökben kupaktalanítással egybekötött újra-pasztázással szokás megoldani, a folyamat végén pedig érezhetően csökken az üzemi hőmérséklet, így esetenként már léghűtéssel is komolyabb tuningeredmény elérésére nyílik lehetőség, mint korábban.
Hyper-Threading támogatás az új négymagos Core i3-ak és a hatmagos i5-ök esetében nincs. A Turbo Boost maradt az i5 és i7 család kiváltsága, ám az első érkező példányok is viszonylag magas órajeleket használnak. Az új négymagosak között a Core i3-8100 a belépőszintet vette célba a maga 3,6 GHz-es magórajelével és 6 MB-nyi harmadszintű megosztott gyorsítótárával. Ez a négymagos csupán 117 dolláros, 65 wattos TDP kerettel gazdálkodik és szorzózáras kivitelben érkezett. Egy lépcsőfokkal feljebb a 4 GHz-en ketyegő, 8 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat tartalmazó Core i3-8300 foglalhat majd helyet, ám egyelőre nem jelenik meg, de 91 wattos TDP kerettel bír. Érkezik azonban az L3 Cache és CPU magórajel terén a Core i3-8300-at másoló i3-8350K. Ez a modell szorzózár-mentes felépítést kapott, vagyis a szorzó nem csak lefelé, de felfelé is módosítható, ami megkönnyíti a tuningot. Hogy Core i3-as kivitelben van négymagos, az igazán remek, főleg, hogy ez sokkal gyorsabb mint a korábbi i3-asok.
A Coffee Lake példányok között: a Core i5 8400 - hat maggal, hat szállal és 2,8GHz alapfrekvenciával; a Core i5 8600K - hat maggal, hat szállal és 3,6GHz alapfrekvenciával és túlhajtás céljából nyitott frekvenciaszorzóval (K típusvégződés); a Core i7 8700 - hat maggal, 12 szállal és 3,2GHz alapórajelen; a Core i7 8700K - hat maggal, 12 szállal és 3,7GHz-es alapfrekvencián, ám nyitott frekvenciaszorzóval rendelkezik.
A Coffee Lake platformú processzorok sokmindent magukba integráltan, külső segédek nélkül magukba foglalnak, a Z370-es lapkakészlettel együttesen képesek magas-minőségű hangreprodukcióra, szükségtelenné téve az alaplapi hangcsip alkalmazását. A valószínűleg SmartSound néven érkező új hangmegoldás lényegében egy négymagos, programozható, beépített DSP-t, hangcsipet jelent. Ám, a Thunderbolt 3, DisplayPort 1.4, és nem meglepetésként az Optane SSD vezérlőket is integráltan támogatják az új processzorok a lapkakészlettel és van beépített WLAN (AC Wifi drótnélküli lokális hálózati) és Bluetooth 5.0 (drótnélküli kommunikációs) vezérlőjük is, ami azt jelenti, hogy ezek támogatására is szükségtelen egy harmadik féltől csipet alkalmaznia az alaplapgyártónak, tehát e tekintetben is olcsóbb lehet az alaplap. Ugyanakkor kérdőre lehetne vonni az alaplapgyártókat, hogy miért nem engedélyezték a WiFi-s képességet és az Thunderbolt 3-as USB-C-t némely olcsóbb alaplapoknál, ha már a lapkakészlet alapból támogatja ezeket? Az említett integrált képességek is indokát jelentik, hogy a Coffee Lake processzorok egyedül az Intel Z370-es lapkakészletes alaplapokkal működhetnek együtt, a régebbiekkel nem. A gyengébb és olcsóbb 300-as sorozatú lapkakészletek és alaplapok később, a jövő év elején érkezhetnek, további processzorok bő választékával együtt.
A Wikipedia információi szerint a jövőre esedékes Z390-es lapkakészlettel együtt érkezhet az első 512 bites instrukciós készletű processzor: a Cannon Lake sorozatúak között akár 8 magos is lehet. Majd pedig az Ice Lake processzorok is 512 bites instrukciós készlettel fognak rendelkezni, ami, megfelelően megírt/lefordított programkódokkal jelentős sebességugrást képviselhet a korábbi platformúakhoz viszonyítva.
