A DigiTimes iparági forrásai erről árulkodnak, ám a gyártó egyelőre nem kommentálta a helyzetet.
Az Intel háza táján komoly problémákat okozott a 14 nm-es csíkszélességgel dolgozó gyártósorok túlterhelése, amely miatt tavaly augusztusban hiány alakult ki bizonyos processzorokból, a hiányállapot pedig elég lassan, csak hónapok leforgása alatt kezdett enyhülni. Egy ideje úgy tűnt, a 10 nm-es csíkszélesség szolgálatba állításával végre kezdenek egyenesbe jönni a dolgok, azaz a 14 nm-es gyártástechnológiával dolgozó gyártósorok valamelyest fellélegeznek majd.
A kellemetlen helyzet idén kitarthat, jövőre viszont javulás várható.
Nemrégiben újabb 14 nm-es csíkszélességgel készülő mobil processzorokat jelentett be a gyártó, valamint a tervek szerint a következő HEDT platform bemutatása is küszöbön áll, sőt, a sok pletykában szereplő Comet Lake-S modellek is érkeznek, ezek pedig mindannyian a 14 nm-es csíkszélességet veszik igénybe, vagyis a terhelés fokozódik.
A helyzetet már eddig is próbálta javítani a gyártó különböző azonnali intézkedésekkel, valamint extra 1 milliárd dolláros tőkebefektetést is segítségül hívtak annak érdekében, hogy a gyártósorok kapacitását növeljék. Ez a jelek szerint kevés volt ahhoz, hogy az újabb termékrajtokhoz szükséges igényeket kielégítsék az üzemek, ugyanis a DigiTimes értesülései szerint megint nagyobb igények mutatkoznak a szóban forgó processzorok iránt, mint amekkora gyártókapacitás rendelkezésre áll.
Az iparági információk szerint a 14 nm-es gyártósorok leterheltsége most a noteszgépgyártók számára lesz fájó pont, ugyanis nem kapnak elegendő processzort ahhoz, hogy új termékeiket megfelelő mennyiségben piacra dobhassák, ami azt eredményezi, hogy a negyedik negyedévre tervezett termékrajtokat 2020-ra halasztják el, amikor az újabb intézkedések hatására enyhülhet a hiány. Hogy a jelenlegi helyzet miatt várható-e áremelkedés a processzorok szegmensében? Ez egyelőre rejtély, de idővel mindenképpen kiderül, mennyire súlyos a leterheltség.
Az Intel egyelőre nem kommentálta a helyzetet.
Idén már 25%-kal növelte a 14 nm-es termelést az Intel
És ez is kevés ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a kereslet és a kínálat, vagyis a negyedik negyedév folyamán még biztosan fennáll majd a hiányállapot.
Az Intelnél 2018 közepe óta okoz problémát az, hogy kevesebb processzor készül a 14 nm-es csíkszélességgel dolgozó gyártósorokon, mint amennyire igény mutatkozik a felhasználók, illetve az OEM partnerek részéről. Ez az elmúlt időszakban sok partner kellemetlen helyzetbe hozott, a DIY piacra szánt processzorok ára pedig alaposan megemelkedett. Azóta valamelyest javult a helyzet, ám a jelek szerint még mindig magasabb a kereslet, mint a kínálat, és az Intel elnök-vezérigazgatója szerint a helyzet az év negyedik negyedévében továbbra is fennáll majd.
2018 közepe óta több milliárd dollárt költött a vállalat arra, hogy növelje a gyártókapacitást: új eszközöket vásároltak, bővítették a tesztelő- és szerelőüzemek kapacitását, illetve több egyéb lépést is eszközöltek annak érdekében, hogy minél előbb elérje a termelés a kereslet szintjét. Idén például már 25%-kal növelték a szilíciumostya-gyártó kapacitást, vagyis ennyivel több ostya gyártását kezdik el havi szinten, mint 2018-ban. Az év első három negyedévében 11,5 milliárd dollárnyi tőkeberuházást eszközöltek, ami mind-mind a gyártókapacitás növelését célozta, így az idei teljes éves tőkeberuházás végül 16 milliárd dollárt ér majd el, azaz 0,5 milliárd dollárral magasabb lesz a vártnál.
Sajnos az, hogy havi szinten 25%-kal nőtt a szilíciumostya indítások száma, ugyan jó hír, ám a 25%-os javulás nem jelenti azt, hogy 25%-kal több processzor készül. A több processzormaggal és nagyobb lapkamérettel rendelkező processzorok esetében egy-egy ostyából kevesebb lapka jön ki, így eleve emelni kell a termelést ahhoz, hogy a tervezett mennyiséget ki tudják számolni – a megnövekedett igények ehhez képest további emelést indokolnak. A 25%-os javulás az Intel elnök-vezérigazgatója szerint sajnos nem lesz elég a negyedik negyedév folyamán arra, hogy a PC piaci vásárlók megrendeléseit maradéktalanul kielégíthessék, pedig az év első feléhez képest már így is kétszámjegyű növekedést produkáltak szállítási mutatók terén. Arra sajnos nem tért ki, meddig kell még számolnunk a hiányállapottal.
Az biztos, hogy a második negyedéves előrejelzésekhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt a kereslet az Intel processzorai iránt – mind az Intel, mind pedig az elemzők várakozásait felülmúlta a piac. A vállalatnál továbbra is azon dolgoznak, hogy visszanyerjék a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt.
Ezzel egy időben a 10 nm-es csíkszélességre támaszkodó termelés felfuttatása is folyamatban van, 2021 folyamán pedig a 7 nm-es csíkszélesség is csatasorba áll, amellyel első körben üzleti GPU-k készülhetnek.
Fontos mérföldkőhöz ért az Intel videokártya-projektje
Az új DG1 dGPU működőképesnek bizonyult a tesztek során, sőt, már a külsős fejlesztők számára is elérhető egy alfa csomagban.
Az Intel jövőre egészen biztosan bemutatja Xe sorozatú videokártyáit, amelyek a korábbi információk alapján várhatóan a következő év közepén jelennek meg, az viszont egyelőre nem derült ki, pontosan milyen felhozatallal, milyen teljesítményű termékekkel jelentkezik a vállalat. Bob Swan, az Intel elnök-vezérigazgatója örömmel újságolta el, hogy a belsős teszteket már sikeresen teljesítette a DG1-es dGPU, vagyis a prototípus lapkát nyomtatott áramköri lapra helyezték, majd különböző teszteket végeztek el rajta, amelyek alapján kiderült, működőképes a grafikus kártya dizájn, így oda lehet adni a partnereknek is tesztelésre, akik szintén elvégezhetik a saját vizsgálataikat.
A DG1-es dGPU, illetve videokártya jelenleg egy „Discrete graphics DG1 External FRD1 Accessory Kit (Alpha) Developer Kit” névre keresztelt csomag formájában érhető el, ahogy az az European Economy Comission adatbázisából kiderült. Arról sajnos nincs hír, hogy az aktuális GPU pontosan milyen paraméterekkel rendelkezik, így az is rejtély, mely teljesítményszinten próbál majd szerencsét. A szóban forgó termékkel kapcsolatban már egy korábbi, azóta eltávolított Linux driverben is volt utalás, ahol iDG1LPDEV néven tűnt fel, megjegyzésként pedig „Intel(R) UHD Graphics, Gen12 LP DG1” felirat szerepelt az adott sorban az azonosító mellett. Ez a nevezéktan nagyon hasonlít a következő generációs, Tiger Lake sorozatú processzorok iGPU-inál használt formátumra, így a feltételezések szerint lényegében a Tiger Lake sorozat 96 EU-t tartalmazó iGPU-ja kerülhet az új videokártyára, ami elsőre csalódásnak tűnhet.
Viszont korábban egy Multi-GPU Xe kód is feltűnt a különböző Linux patchekben, ami arra engedett következtetni, hogy az új videokártyák Multi-GPU támogatással érkezhetnek. A feltételezések szerint akár arról is lehet szó, hogy az Intel iGPU-k, illetve az új dGPU-k teljesítménye a Multi-GPU támogatáson keresztül egyesíthető lehet, így nagyobb összteljesítményre lehet számítani. Ez persze nem több feltételezésnél, így az is lehet, hogy ebből a Multi-GPU dologból végül nem lesz semmi a kész termékek esetében, valamint az is lehet, hogy a 96 EU-s feltételezés is vakvágány.
Hivatalos információk az Intel 495-ös lapkakészletéről
Az új PCH a jelek szerint kétféle kivitelben érkezik a noteszgépek szegmensébe, így a 10. generációs Intel Core processzorok mellett kaphat helyet.
Az Intel 495-ös lapkakészletének létezéséről korábban egy driver már lerántotta a leplet, igaz, az elnevezésen kívül akkoriban még nem sok konkrétum állt rendelkezésre, de ez mára megváltozott. A vállalat egyik hivatalos dokumentumában feltűnt a rejtélyes 495-ös lapkakészlet, ami a jelek szerint első körben csak a mobil konfigurációk számára lesz elérhető, méghozzá kétféle kivitelben: az egyik a Premium-U, a másik pedig a Premmium-Y sorozatú processzorokat szolgálja ki. Ezek a központi egységek alacsony fogyasztás mellett dolgoznak, elsődleges szempontjuk pedig a minél energiahatékonyabb működés, nem pedig a minél nagyobb számítási teljesítmény elérése.
A 495-ös lapkakészlet egy OPI x8 csatolón keresztül kapcsolódik az adott processzorhoz, adatátviteli sávszélesség terén pedig 4 GT/s-os maximális tempóra van kilátás.
Maga a lapkakészlet maximum 16 darab PCI Express 3.0-s sávot kínál, de SATA 6 Gbps-os vezérlő is helyet kapott a fedélzeten, ami maximum 3 darab SATA 6 Gbps-os port kezelésére képes. USB 3.1 Gen2-es portokból maximum hatot, USB 2.0-s portokból pedig maximum 10 darabot biztosíthat a PCH a rendszer számára, de extraként még SDXC 3.0-s vezérlő is rendelkezésre áll, ami az SD memóriakártyák kezelését segíti. A PCH az említett összetevőkön kívül tartalmaz beépített GbE vezérlő, valamint beépített WiFi vezérlőt is, igaz, utóbbihoz CNVi modulra is szükség van a működéshez.
A dokumentum sajnos nem részletezi, pontosan mely processzor-generációkhoz készült az új lapkakészlet, de jó eséllyel a legfrissebb, 10. generációs Intel Core processzorokról lehet szó, amelyek között az Ice Lake és a Comet Lake család tagjait egyaránt megtaláljuk. Az egyelőre nem világos, pontosan mely Intel lapkakészlet támogatja majd az érkező asztali processzorokat.
A wccftech.com információi szerint az első asztali gépekbe szánt 10nm-es processzorok 2020 elején érkeznek. Ezt támasztotta alá az is két hete, hogy a Linux kernelhez megérkezett a leendő Intel 10 nm-es asztali processzorokra a támogatás egy új patchcsel. (ipon.hu, wccftech.com, theinquirer.net nyomán)
