A rendszerváltás óta hova jutott a Kárpát-medencei magyarság? címmel zajlott a IV. Nyárhangoló Fesztivál közéleti beszélgetése. Palicson Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, a Magyar Országgyűlés alelnöke és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke osztották meg véleményüket a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről. A beszélgetést Brasnyó Zoltán, a Pannon Rádió fő- és felelős szerkesztője moderálta.
Lezsák Sándor személyes és történelmi emlékein keresztül idézte fel a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek folyamatait, amelyeket egyfajta sorsszerű és irodalmi keretben lát. Beszédében hangsúlyozta: a politikai elköteleződés nem lehet távol a valóságtól, és az irodalom, valamint a nemzeti kultúra adja a hiteles eligazodás alapját. A Lakiteleki Népfőiskola szerepe, a Hungarikum Liget célkitűzései és a Kárpát-medence értékeinek feltárása számára nemcsak politikai, hanem küldetés is. -A rendszerváltozás számomra nem 1989-ben kezdődött, hanem 1956. október 23-án. 1987-ben nálunk, Lakiteleken alakult meg az MDF. Ez nem előre eltervezett politikai program volt, hanem egy természetes, organikus folyamat. A határon túli magyar közösségek iránti felelősség nem egy kampányprogram volt. Ez életprogram volt. Trianon nem sikerült úgy, ahogy tervezték – és nekünk az a feladatunk, hogy ezt mindig tudatosítsuk – emelte ki a Magyar Országgyűlés alelnöke.
Lezsák Sándor (Fotó: Ótos András felvétele)
Dr.Pásztor Bálint elmondta, hogy a magyarországi rendszerváltás eseményeit még gyermekfejjel élte meg, de később megértette történelmi jelentőségüket. Külön kitért arra, hogy a délszláv háborúk traumája és a kivándorlás okozta veszteség ellenére a vajdasági magyarság képes volt szerveződni, közösséget építeni és politikailag megerősödni. A VMSZ megalakulása, a kisebbségi önkormányzatiság kialakítása és a túlélés példái szerinte olyan örökségek, amelyekre a mai fiataloknak is építeniük kell.
– Emlékszem a taxisblokádra, a Magyar Demokrata Fórum szerepére, a fiatal Orbán Viktorra – ezek mind meghatározó élmények voltak. A 90-es évek valóban zűrzavaros időszak volt az akkori Jugoszláviában és mégis ebben a legnehezebb időszakban jöttek létre olyan kezdeményezések, amelyek máig meghatározzák a Kárpát-medence magyar közéletét – ismertette a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Dr. Pásztor Bálint (Fotó: Ótos András felvétele)
A VMSZ elnöke részletesen felidézte a magyar-szerb történelmi megbékélés folyamatát, amelynek elindítója és motorja édesapja, Pásztor István volt. Ezt a folyamatot a közös főhajtások, parlamenti határozatok és szimbolikus gesztusok tették teljessé. Szerinte ezek a történelmi lépések nélkülözhetetlen alapjai annak, hogy ma már stratégiai gazdasági, infrastrukturális és honvédelmi együttműködésről lehessen beszélni Szerbia és Magyarország között.
– 21-22 évvel ezelőtt magyarverésektől volt hangos a Kárpát-medence sajtója. Most meg arról híres Vajdaság, hogy itt nekünk sikerült elérnünk azt, ami senki másnak nem sikerült. A történelmi megbékélés azért alakult ki, mert Pásztor István elérte. Mert képes volt szót érteni és szövetségeseket találni és összekötni az akkoriban alakuló Szerb Haladó Pártot az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktorral és a Fidesszel – hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint.
Lezsák Sándor részletesen beszélt arról, hogy számára a valóság ismerete és a nemzeti sorskérdések közös megértése elengedhetetlen. Személyes tapasztalatain keresztül világította meg a politikai cselekvés morális dimenzióját, és kifejtette haragszik azokra aki azt mondják, hogy nem történt rendszerváltás csak módszerváltás. Mint mondta a rendszerváltás időszakában mindent megtettek, hogy a lehető legkedvezőbben menjen végbe a magyar emberek számára.
– Az irodalom nevelt engem. Fehér Ferenc, Sütő András, Duba Gyula, Kovács Vilmos – ezek mind eligazítanak ebben a Kárpát-medencében. Nagyon haragszom azokra, akik azt mondják, a politikus nem ismeri a valóságot. Az nem politikus, az gazember. Én azt mondom, aranykort érlelő időt élünk – hangsúlyozta Lezsák Sándor.
Ótos András felvétele
– A kultúrát nem tudom egy területre szorítani. A magyar kultúra nemcsak egy évezredes, sokkal mélyebb gyökérzete van. A hungarikum törvény elfogadása nyomán értékfeltáró mozgalom indult, több mint ezer településen jött létre értéktár bizottság és számos diákcsoport is a kezdeményezés részese lett. Fiatalok kutatják fel a Kárpát-medence kistérségeinek értékeit, amelyeket dokumentálnak, megörökítenek. Szerinte minden település, még a legkisebb is, hordoz valami fontosat a közös örökségből, és ezeket az értékeket kötelességünk láthatóvá tenni és megőrizni – ismertette Lezsák Sándor.
A VMSZ elnöke elmondta, hogy a párt elmúlt három évtizedes tevékenységéről készülő könyv szakszerű összegzés. A könyv célja, hogy történészek, politológusok értékelése alapján egy hiteles képet adjon a közösség történetéről, és példát mutasson az utókor számára. Kiemelte, hogy a kézirat elkészült, a kiadás őszre várható.
– A könyv, amely az elmúlt 30 évről szól, tudományos igénnyel készül. Nem politikai pamflet, nem romantikus történetírás, hanem objektív lenyomata az elmúlt három évtizednek – jelentette ki dr. Pásztor Bálint.
A Magyar Országgyűlés alelnöke szerint Brüsszelből olyan ideológiai nyomás nehezedik a tagállamokra, amely veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. Ennek ellenpólusaként a magyar kormányzat erős családpolitikát, demográfiai megújulást és nemzeti önazonosságot célzó lépéseket tesz. Lezsák a jelenlegi politikai helyzetet kihívásokkal teli, de reményteljes időszaknak tartja.
– Az Európai Egyesült Államok gondolata rendkívüli próbatétel számunkra. A genderizmus, a migráció, ezek veszélyes ideológiák, és mégis: aranykort érlelő időt élünk, mert a kormányzat minden területen erőfeszítéseket tesz – fogalmazott Lezsák Sándor.
A beszélgetés zárásaként a VMSZ elnöke a fiatalokhoz intézte üzenetét, vegyenek példát az elmúlt évtizedek eredményeiből, és vállaljanak felelősséget saját közösségükért. Szerinte a vajdasági magyarság kezdeményezései – legyen szó akár jogi, politikai vagy gazdasági téren elért sikerekről, példamutatóak, és az ifjabb nemzedék feladata, hogy ezeket új célokkal gazdagítva továbbvigye.
– A kettős állampolgárság, az autonómia, a történelmi megbékélés, a gazdaságfejlesztés, ezek mind tőlünk indultak, és mára Kárpát-medencei mintává váltak. Ezeket a fiataloknak kell továbbvinniük – emelte ki dr. Pásztor Bálint.
– Mi kell a kétharmadhoz? Az, hogy belülről is tudjuk a Himnuszt – fogalmazott Lezsák Sándor utalva arra, hogy a politikai közösség csak akkor lehet erős, ha lelkileg és kulturálisan is egységes. Lezsák Sándor végül Reményik Sándor: Templom és iskola című versével üzent a fiataloknak, hangsúlyozva, hogy meg kell őrizni a hitet, a tudást és a közösség alapértékeit:
"Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!"
Nyitókép: A rendszerváltás óta hova jutott a Kárpát-medencei magyarság? címmel zajlott a IV. Nyárhangoló Fesztivál közéleti beszélgetése (Fotó: Ótos András felvétele)
