Sajtótájékoztatót hívott össze hazai idő szerint ma estére a NASA. A hivatal meglehetősen titokzatos volt, csupán annyit árultak el, hogy a Naprendszeren kívüli bolygókkal – azaz az exobolygókkal – kapcsolatban találtak valami igazán fontosat.
A bolygócsoport a Vízöntő csillagképben található. Felfedezésüket a NASA washingtoni központjában, illetve a Nature tudományos magazinban jelentették be.
A bolygók - melyek mind a Földéhez hasonló vagy annál kisebb méretűek - szorosan egy halvány törpecsillag, a Trappist-1 körül keringenek, melynek mérete a Jupiteréhez hasonló. A törpecsillaghoz mind a hét bolygó igen közeli pályán mozog, így a Földről nézve gyakrabban haladnak el előtte, ami rengeteg lehetőséget biztosít a megfigyelésre és adatgyűjtésre.
A sajtótájékoztatón a NASA kutatói mellett Sara Seager, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) bolygókutatója, és Michaël Gillon, a Liège-i Egyetem szakértője és az új eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője is részt vett.
A tudósok bejelentették, hogy a Spitzer-űrtávcső segítségével, egy tőlünk 40 fényévre található csillag, a Trappist-1 körül hét Föld-szerű és nagyságú bolygót találtak, ezek közül pedig három a lakható zónában van – azaz nincs sem túl közel, sem túl távol a központi égitesthez képest. A kutatók szerint a három bolygó közül bármelyiken lehet folyékony víz is. Mint fogalmaztak: Már nem az a kérdés, hogy megtaláljuk-e a második Földet, hanem az, hogy mikor.
A sajtótájékoztatón Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos adminisztrátora elmondta még azt is, hogy soha ennyi Föld-szerű bolygót nem találtak még egyetlen csillag körül egyszerre. Ezek a planéták az eddig talált hasonló égitestek közül a leginkább alkalmasak arra, hogy további vizsgálatoknak vessék alá őket például a légkörük szempontjából – tette hozzá.
– Óriási lépés ez annak az irányába, hogy megtudjuk, egyedül vagyunk-e – közölte Zurbuchen.
A kutatócsoport vezetője Michael Gillon ezt annyival kiegészítette, hogy a Trappist-1 egy ultrahideg törpecsillag – sokkal kisebb és hidegebb, mint a mi Napunk. Ráadásul ez a fajta égitest sokkal gyakoribb a galaxisunkban, a Nap-szerű csillagoknál. Körülbelül úgy aránylanak egymáshoz, mint egy kosárlabda egy golflabdához. Emiatt egyébként a most felfedezett bolygók is rendkívül közel keringenek hozzá – magyarázta.
– Különösen jó esély van rá, hogy az egyik, lakható zónában talált planétát folyékony víz is borítja. Ez a földönkívüli élet utáni kutatás szempontjából is ígéretes lehet – jelentette ki Gillon.
Ennek a bolygónak egyébként valószínűleg csak az egyik fele fordul a Trappist-1 felé (hasonlóan, ahogy a Hold mutatja magát a Földnek) – tette hozz. Sőt, a bolygók olyan közel járnak „kozmikus táncot” egymáshoz, hogy Hold-nagyságban lehet megfigyelni egyik felszínéről a másikat, ahogy az alábbi illusztrációs ábrán is látni.
Az exobolygók létezése évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt. Az első valódi bizonyítékok csak az 1990-es évek elején kerültek elő, azóta azonban több ezer Naprendszeren kívüli égitestet azonosítottak. Az efféle objektumok keresése többek közt a földön kívüli élet kutatásának szempontjából is igen fontos.
Bár a felfedezés nem jelenti azt, hogy idegen létformára bukkantak, az új kutatás mégis alapja lehet újabb kutatásoknak.
A NASA legutóbb tavaly szeptemberben tett nagy bejelentést. Akkor egy Naprendszeren belüli felfedezésről tájékoztattak. Eszerint a Jupiter holdjának, azaz az Európának az óceánjai vízpárát lövellnek ki az űrbe. 2016 májusában az űrkutatási hivatal arról adott hírt, hogy a Kepler teleszkóp 1284 új exobolygót azonosított.
