Az Intelnél július 19-én sok-sok pezsgő durranhatott, ugyanis a vállalat ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából 500 IntelShooting Star, RGB LED alapú világítással ellátott drón repkedett a vállalat főhadiszállása, a Robert Noyce Building felett, amelynek a California államban található Santa Clara ad helyet.
Dizájnban dupláz az Ice Lake IGP-je. A konkurens Raven Ridge ellen így is kevés lesz, de legalább nem lesz mérföldekre tőle. Az Intel a Cannon Lake nevű álmot, illetve pontosabban a lapka tényleges piaci startját gyakorlatilag elengedte. Ennek nem csak a gyártástechnológia az oka, mivel maga a fejlesztés is furcsa problémával küzd, ami miatt az egyetlen megvásárolható termékben nem is aktív az IGP. A friss hírek szerint, pusztán a gond teljes feltérképezése érdekében készít javított steppinget az Intel, de mire erre építhetnek tényleges processzort, addigra karnyújtásnyira kerül az Ice Lake kódnevű fejlesztés, így nem véletlen, hogy piaci szempontból az utóbbira koncentrál a cég. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag két generációt ugrik a beépített IGP, hiszen a fenti probléma miatt a Gen10-es fejlesztés kiesett, vagyis a mostani Gen9-es dizájn után a Gen11-es következik. A jó hír, hogy ez már működik, és van is egy konkrét terv a teljesítményre vonatkozóan, amit a partnerek nemrég meg is kaptak. A következő körben a tipikusan alkalmazott dizájn gyakorlatilag meg lesz duplázva a mostani fejlesztéshez viszonyítva. Ez konkrétan kétszer több feldolgozót jelent, ami papíron dupla teljesítményt is kínálna, de a gyakorlatban ez nem ennyire egyszerű, mivel az IGP-k tempóját a memória-sávszélesség is egészen komoly mértékben befolyásolja.
Ellátási nehézségekkel küzd az Intel. A kereskedők már el is kezdték emelni az érintett processzorok árait. Úgy néz ki, hogy az Intel ellátási nehézségekbe futott, ami bizonyos szempontból várható volt, hiszen a vállalat majdnem mindent a 14 nm-es eljárásán készít. Ez viszont nem ad akkora gyártókapacitást, hogy a cég minden igényt le tudjon fedni. A legnagyobb problémát valószínűleg az új vezérlőlapkák jelentik, ugyanis ezek is 14 nm-re lettek tervezve, és elsődlegesen azt a felszabadult gyártókapacitást használták volna, amely a 10 nm-es node-ra tervezett lapkák kiadásával állt volna elő. A 10 nm-es gyártástechnológia azonban késik, így gyakorlatilag az Intelnek nincs más választása, mint a 14 nm-es kapacitást használni, de ez az egyre több típusú lapka mellett lassan kevés lesz.
Az egyik dia a Z390-es lapkakészlettel kapcsolatos legutóbbi pletykát is megerősíti, vagyis a Z390 nem sok újítást kínál a Z370-hez képest: erősebb VRM-et kap, lesz rajta WiFi előkészítés (CNVI), valamint kap hat darab natív USB 3.1 Gen2 portot is. Noha több gyártó kínál már BIOS frissítést 300-as sorozatú lapkakészlettel szerelt alaplapjaihoz annak érdekében, hogy az új processzorokkal is használhassuk őket, az Intel a Z390-es modelleket ajánlja majd a nyolcmagos processzorokhoz, hiszen ezekkel érhető el optimális teljesítmény. Az első tesztek természetesen úgyis rávilágítanak, van-e különbség lapkakészletek szintjén.
Késhetnek az Intel új processzorai – túlterheltek a gyártósorok. A gyártónál a jelek szerint átalakítják a termelést, hogy az új processzorokból elegendő készülhessen, így egyes nyolcadik generációs Core processzorok elkezdtek drágulni, ugyanis kevesebb készül belőlük. Az Intel következő generációs processzorai, amelyek már a kilencedik Core generációt alkotják, várhatóan október folyamán jelenhetnek meg, de az sincs kizárva, hogy a tavalyi Coffee Lake rajthoz hasonlóan csak formális bemutatóra kerül sor, a tényleges elérhetőség pedig heteket csúszhat, ugyanis a hírek szerint leterheltek a 14 nm-es csíkszélességgel dolgozó gyártósorok. A 14 nm-es gyártástechnológiára komoly feladat hárul, ugyanis sokkal tovább kell helytállnia a piacon, mint azt korábban gondolták, ennek pedig az az oka, hogy a 10 nm-es csíkszélesség bevezetése körül problémák adódtak, így a következő év végéig 14 nm-en maradnak az Intel termékei. Ez a csíkszélesség a Broadwell, azaz az ötödik Core generáció óta állja a sarat, igaz, ebben az időszakban folyamatosan fejlődött, így jelenleg a 14 nm++ gyártástechnológiánál tartunk. Ezt a csíkszélességet az aktuális processzorokon kívül a lapkakészletek is használják, így a piaci igények kielégítéséhez komoly gyártókapacitásra van szükség, hogy minden termék zökkenőmentesen elérhető legyen a piacon. A 14 nm-es gyártósorok zsúfoltsága miatt korábban egy időre a H310-es lapkakészlet termelését is le kellett állítani, szóval a helyzetben igazából nincs semmi meglepő.
Core i9-9900K LGA1151-en
A Z390-es lapkakészlettel együtt legalább három új processzor is érkezik cinezett IHS-szel, amelyek között az első olyan Core i9-es modell is helyet foglal, ami a kereskedelem fő áramát célozza, a normál felhasználókét: A Core i9-9900K fedélzetén 8 processzormag és 16 szál teljesít szolgálatot. Egy 6 maggal és 12 szállal rendelkező Core i7-9700K is érkezik, sőt, egy 6 maggal és 6 szállal felvértezett Core i5-9600K jelölésű processzort is kapunk. Később várhatóan Core i3-as sorozatú, négy maggal rendelkező processzorok is érkezhetnek, hiszen a hibásan gyártott hat és nyolc magos plédányokból is profitot lehet termelni, ezek rendszerint eladhatóak négymagos megoldásként. A rajtra már készülnek az alaplapgyártók is, azaz egyre több 300-as sorozatú lapkakészlettel szerelt alaplap kapja meg azokat az új BIOS-okat, amelyek már támogatják a 9000-es sorozatú Intel processzorokat. Ugyanis a friss termékekhez nem feltétlenül lesz szükség új alaplapra, a régebbi 300-as sorozatú deszkák is fogadják majd őket, amennyiben az adott modellhez készül BIOS frissítés.
Az AMD már 7nm-en
Az AMD 7 nanométeres eljárással gyártatja az érkezőfélben levő második generációs ZEN magokra alapozó termékeket (várhatóan a 3000-es sorozatúakat), ennek köszönhetően pedig megvalósulhat az akár 16 magszám is, tehát 32 szálon lehetnek működőképesek az új processzorok, ami kedvezőbb teljesítményű processzorokat eredményezhet az Intelől az ezernyi érintkezős processzrofoglalatok versenyében. Mert, az Intel által favorizált LGA1151 1151 érintkezővel szolgál az AMD AM4-es foglalatja pedig 1331-gyel rendelkezik, és az Inteltől csak egy 8 magos / 16 szálas CPU képezi majd az ősszel megjelenő processzorok csúcsát az említett foglalatban.
Az Intel háza táján a jelek szerint még egy darabig a 14 nm-es csíkszélesség dominál majd, mert a legfrissebb bejelentés szerint majd csak 2019 vége felé érkeznek az első olyan Intel processzorok, amelyek már 10 nm-es csíkszélességgel készülnek. Persze mutatóban már láthattunk 10 nm-es csíkszélességgel készülő termékeket, ám ezek ritkák, mint a fehér holló. A tervekről az Intel illetékesei a második negyedéves pénzügyi eredmények kapcsán tettek említést a befektetőknek és a sajtónak. A 14 nm-es csíkszélesség minden eddiginél hosszabban lesz szolgálatban, hiszen a Broadwell generációval mutatkozott be, de a Skylake, a Kaby Lake és a Coffee Lake processzorok is köré épülnek, sőt, az érkező kilencedik generációs Intel Core processzorok, a Whiskey Lake (a Coffee Lake Refresh) család tagjai is 14 nm-es csíkszélességen maradnak. Ez tehát azt jelenti, hogy a Whiskey Lake processzorok, nem csak 2018 folyamán, de 2019 nagy részében is harcolni fognak a rivális megoldásokkal szemben a klienspiacon. A HEDT szegmensben szintén a 14 nm-es csíkszélesség lesz az úr, amelynek segítségével 20 és 22 maggal rendelkező LGA-2066-os processzorok készülnek, de egy 28 maggal ellátott csúcsprocesszor is napvilágot láthat a nem is oly távoli jövőben, amely a szerverek szegmenséből költözik le a HEDT piacra. Az új processzornak köszönhetően versenyképesebb lesz az Intel az AMD-vel szemben, de azt sem szabad elfelejteni, hogy már a második generációs Threadripper processzorok rajtjára sem kell sokat várni, ezekkel pedig újabb adag borsot törhet az AMD az Intel orra alá. Az AMD jövőre már a 7 nm-es csíkszélességgel készülő processzorok piacra dobását is megkezdi: elsőként a ZEN 2 architektúra köré épülő EPYC processzorok kamatoztatják az újításban rejlő lehetőségeket, később azonban a harmadik generációs RYZEN processzorok is 7 nm-es csíkszélességre és ZEN 2 architektúrára váltanak. Hogy erre mikor kerül sor? Valamikor jövőre, jó eséllyel még az Intel 10 nm-es processzorainak rajtja előtt.
H310-es deszkák Windows 7-re
Új Intel H310-es alaplapok jelennek meg Windows 7 támogatással. Az új Windows 7-et támogató alaplapok ugyancsak H310-es lapkakészlettel szereltek, mint a már piacon lévők és azok másodgenerációs v2.0-ás jelzésű változatai. 2016 óta az új alaplaphoz új operációs rendszer kell, ám ezt most megkerüli az Intel, ugyanis partnerei friss H310-es alaplapokat dobnak piacra, amelyekhez Windows 7 támogatás is jár. Iparági információk szerint új H310-es lapkakészlettel szerelt alaplapok érkeznek, amelyek a lapkakészlet legfrissebb revízióját alkalmazzák és Windows 7 támogatást is biztosítanak a Coffee Lake processzorok mellé. Ez azért jó hír, mert a Microsoft 2016-ban korlátozta a támogatott processzorok körét Windows 7 alatt, vagyis a később érkező AMD RYZEN, illetve Intel Kaby Lake és Coffe Lake processzorokhoz – meg még néhány egyéb modellhez is – Windows 10 operációs rendszert kell használni. A „második generációs” H310-es alaplapok pont az említetteket veszik célba, ugyanis ezekhez a termékekhez 32- és 64-bites Windows 7 driverek is érkeznek, amelyek az Intel Management Engine Interface, az Intel Rapid Storage Technology, valamint az USB 3.0-s vezérlők működését segítik. Ezzel együtt megfelelő audió és GbE driverek is érkeznek az újdonságokhoz, egy komoly hiányosság azonban így is alaposan beárnyékolja az erőfeszítést. Az Intel a jelek szerint továbbra sem akar Windows 7-es drivereket írni HD/UHD sorozatú integrált videó vezérlőihez, így ezeket mellőzni kell majd, vagyis mindenképpen külön videokártya használatára lesz szükség. Fontos azt is kiemelni, hogy az új lapkakészlet új eszközazonosítót kap, vagyis a hozzá készített Windows 7-es driverek csak vele fognak együttműködni, egyéb 300-as sorozatú lapkakészletekkel nem, így a Windows 7 támogatás eléréséhez mindenképpen új alaplapra lesz szükség.
A H310-es lapkakészlettel szerelt alaplapok a nagy teljesítményre és modern technológiákra vágyó felhasználók számára nem lesznek jók, hiszen nem lesz rajtuk USB 3.1 Gen2-es port, valamint PCIe 3.0-s sávokat és Intel Optane Memory Cache Drive támogatást sem kínálnak majd – ezek többségét persze úgysem támogatja a Windows 7 sem.
Nagy kérdés, hogy az Intel magánakciójában partner lesz-e a Microsoft, ugyanis a modern hardvert alkalmazó Windows 7-es konfigurációkhoz szükség lenne folyamatos frissítésekre is, ám a Microsoft eddig nem beszélt hasonló tervekről, így az Intel kezdeményezése egyelőre meglehetősen egyoldalúnak tűnik. A Microsoft még 2017 márciusában zárta ki a Windows Update rendszerből azokat a Windows 7 és Windows 8.1 alapú konfigurációkat, amelyek AMD RYZEN, Intel Kaby Lake vagy Qualcomm 8996-os processzort alkalmaznak – és természetesen az ezeknél újabb processzorokat is érinti a korlátozás. Az új alaplapok elsősorban a Windows 7-hez ragaszkodó vállalati szektor számára jöhetnek jól, valamint az OEM partnerek is profitálhatnak majd belőlük, de átlagfelhasználói szinten is jó hír lehet a Windows 7 támogatás megléte. A Windows 7 egyébként még mindig elég magas piaci részesedéssel rendelkezik, és a jelek szerint nem igazán akar nyugdíjba menni. (A prohardver.hu és ipon.hu alapján.)
