Csak olyan televíziókészüléket érdemes venni, amelyet, ha nem csak kijelzés céljából használnánk, de digitális műsorvételezés céljából, elláttak a HEVC/H.265 tömörítésű-kódolású műsorok kimutatásának képességével. Mert, a HEVC/H.265 tévékészülékek reprodukálni képesek a jelenleg használt mpeg4/H.264-es módon közvetített műsorokat is, ugyanakkor a HEVC/H.265 módon közvetített műsorok félszer akkora sávszélességgel is beérik, mint az ugyan akkora felbontásban közvetített mpeg4/H.264-es műsorok, tehát az újabb szabvánnyal kétszer több mennyiségű műsor továbbítására nyílik esély a kábeltévés és műholdas szolgáltatók részéről, ám a hazai kínálatot tekintve, a bevált mpeg4/H.264 kódolás kiváltására a földi digitális hálózaton valószínű, hogy még sokáig nem lesz változás, mert ehhez a jelvevő készülékeket is mind le muszáj cserélni.
A műholdas tévézők évekkel ezelőtt már tapasztalhatták, hogy vannak, olyan műsorok, amelyeket szabadon lehet követni, mert hangjuk hallatszik, ám nem lehet nézni, mert HEVC/H.265 módon közvetítik ezeket. Ha a televíziókészülék működtető rendszerprogramját egy olyan megfelelőre lehet frissíteni, amely támogatja a HEVC/H.265 módon közvetített műsorokat, akkor, tehát a frissítési folyamat után lehet követni a HEVC/H.265 módon közvetített műsorokat is, és még talán a 4K felbontású HEVC/H.265 műsorok megtekintésére is nyílna lehetőség a csupán fullHD felbontású kijelzőkön, hasonlóan, ahogy jelenleg is egy HD Ready készülék a 720p kijelzőjétől alig nagyobb felbontású paneljén megjelenítheti a bővebb felbontású fullHD adásokat. Bár, a frissen érkezett, kedvezményes, dömping árakon kínált HEVC/H.265 támogatású 32 colos HD Ready tévékészülékek is képesek lehetnek a 4K felbontású műsorok kijelzésére, ám a 4K által képviselt csúcsminőségre, a jelentősen apróbb felbontású kijelző miatt, ne számítsunk. Célszerű lehet tehát e célból inkább kivárni a legalább fullHD felbontású HEVC/H.265 televíziókészülékek megjelenését, mert a 4K felbontású tévéképjel, az vizszintesen és függőlegesen is kétszer annyi képontot jelent, mint, a fullHD, tehát a kijelzési felbontás ekkor vízszintesen és függőlegesen is csak kétszer kisebb, a szemlélt kép minősége kijelzésnél nem degradálódik drasztikusabban. A HEVC/H.265 támogatás révén a HD Ready tévékészülékektől, azonban ne vegyük biztosra a 4K felbontású műsorok követési esélyét, csupán fullHD felbontású műsorok céljából azonban igen jó vételnek tűnnek. Azonban, a HD Ready készülékek a fullHD felbontású műsorok közül némely 1080p-ket nem, inkább az 1080i közvetítéseket vételezik legfeljebb, némely modellek. Akciós árazással, már 19 ezer dinárért is lehet venni 32 colos, HEVC/H.265, HD Ready támogatású tévékészüléket, ami valóban remek, ám ne feledjük, hamarosan itt az újesztendei ünnepi leárazási szezon, várható, hogy megjelenik fullHD felbontású HEVC/H.265 változat is, alig több, mint 21 ezer dinárért.
A műholdas tévézés szempontjából a HEVC/H.265 támogatás nem egyedüli feltétele a legújabb, ingyenesen követhető műsorok szemlélésének, amelyek között van több minőséges és érdekes tartalmat igérő is, ugyanis a szokásos DVB-S2-es tunerekkel vételezhető adásokon túl már akadnak attól jobb módon, DVB-S2X tunerrel vételezhető adások is. A DVB-S2X közvetítési módszer, mint neve is utal rá, egy kiegészítése a DVB-S2-es szabványnak. A DVB-S2X csaknem félszer több jelet képes lejuttatni a műholdról, amely révén és az mpeg4/H.264-ről a HEVC/H.265-re történő áttérés után már csaknem két és félszer több pixelt képes produkálni a rendszer azonos tuner sávszélesség mellett. Így egy 4K felbontású tévéadás DVB-S2X-ben és HEVC/H.265-tel sugározva csak mintegy másfélszer több sávszélességet igényel, mint, ha fullHD felbontásban DVB-S2-es technikával, mpeg4/H.264-es kódolással lenne közvetítve, tehát ezért is törekszenek a műsorszolgáltatók a műsoraikat DVB-S2X-ben és HEVC/H.265-ben közvetíteni, amihez nélkülözhetetlen a DVB-S2X tuner megléte a jelvevő készülékben, a televíziókészülékben. A csupasz HEVC/H.265 a műholdas televíziózás szempontjából tehát, még nem jelent sokat, bár vannak DVB-S2-ben sugárzott H.265-ös műsorok is, sőt a legjobban követett Astra 19.2 és 28.2 fok keleti műholdcsoportokon a szabadon követhtő adások még mindig csak DVD-S2-esek.
A DVB-C kábeltévés vételezés céljából a HEVC/H.265 sokat jelenthet akkor, ha a kábeltévés szolgáltató valóban DVB-C módon közvetíti a digitális kábeltévés jeleket és nincs különleges, egyedi műsortovábbító rendszere, amely például az internetet felhasználva vételez tetszőleges tartalmakat a cég tulajdon, központi kiszolgáló rendszeréből. Esetenként az ilyen zárt rendszereknek még kifejezetten erős másolásvédelmi jellege is van amely egyrészt megakadályozza a kártékonyan, tiltott módon illetéktelenek részéről csatlakoztatott eszközök internetes hálózati elérését és műsorkövetését, hiába csatlakoztatták a kábelt!
A HEVC/H.265 képsorokat szintén el is mentheti USB-s eszközre a jelvevő készülék. A H.265 csaknem megfelezi a H.264-gyel elérhető fájlméretet. Az új szabvány fejlesztése során is az volt a cél, hogy minél nagyobb tömörítési ráta legyen elérhető, a képminőség (jelentősebb) romlása nélkül. A HEVC (Magas Hatékonyságú Videó Kódolás) – alapjaiban – ugyan azt a hibrid megközelítést alkalmazza, ami a képközi és képen belüli valószínűség alapú előrejelzésen („jóslás”) és 2D-s transzformációs kódoláson alapul, ami a H.261 óta használatos. A lényeges különbség, hogy a H.265 az elődjével szemben 64×64 pixeles ún. makroblokkokat (mintavételezési helyek az előrejelzésekhez) alkalmaz, szemben a H.264 16×16-osaival. Az előbbi értékek mindkét szabványverziónál a legkevésbé összetett képterületekre vonatkoznak. A részletesebb képterületek jobban osztottak. Jelentős különbség, hogy képen belüli előrejelzésnél a H.265 (HEVC) 33 irányt használ a H.264 8-ához képest, amelynél az alkalmazott ún. Planar előrejelzés nem csak a 16×16-os blokkokra alkalmazható, hanem (a H.265 esetében) valamennyi makroblokk méretre. Ezen felül még számos újítás és javítás szolgálja a jobb képtömörítést és a 4K által „elvárt” 10 bites színmélység megjelenítését. Ebből kitűnik, a HEVC jelentősen összetettebb algoritmust használ a tömörítésre, mint a H.264. Egyesek szerint, akár tízszer több számítási kapacitást igényel a kódolási (kamera / rögzítő / szerver / műsorszolgáltatói) oldalon. Dekódolási (a kliens; a vételezési) oldalon sem egyszerű a helyzet, de „mindössze” kétszeres terhelést jelent a jelprocesszor számára egy H.265-ös videó dekódolása/megjelenítése, a H.264-hez viszonyítva. Nem lehetetlen tehát, pláne, ha 4K-s anyagot szeretnénk megjeleníteni, a kellő számítási kapacitású tévékészüléket megtanítani a H.265 képességre, ám csak biztonságos forrásból frissítsünk, mert az ún. firmware frissítéssel el is lehet rontani a jó készüléket! A H.265-tel egy új hardverfejlesztési ciklus is kezdetét vette. A HEVC támogatású készülékek tehát, elérhetőek minden mennyiségben, a kellő felbontás támogatásúak megjelenése után érdemes lesz ismét televíziókészüléket vásárolni. Sajnos, hogy az itthon elérhető nem csak magyar nyelvű állami és műholdas műsorok még mindíg csak normálfelbontásúak, a legnépszerűbb műholdas szolgáltatók kínálatában pedig nem szerepel a DVB-S2, a PVR - műsorrögzítés, az USB csatlakozás, a digitális (HDMI) csatlakozás, ilyen képességű jelvevő készülékük állításuk szerint, sajnos nincs.
