Belgrádnak legkésőbb április 9-én kell eljuttatnia válaszát Brüsszelnek a koszovói kérdés tekintetében – jelentette ki Aleksandar Vučić, a szerb kormány első alelnöke, aki egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen irányú lesz az államhatalom döntése.
A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Vučić kifejtette, hogy a szerb hatalomnak két rossz lehetőség közül kell választania.
– Az Észak-Koszovó tekintetében felajánlott megoldás rossz, ugyanakkor, ha elutasítjuk azt, akkor attól tartok, hogy az ország tönkremegy. A következő 72, vagy legfeljebb 96 órában döntenünk kell. Azzal a céllal utaztunk vissza Brüsszelből, hogy beszámoljunk a népnek arról: Szerbia drámaian nehéz helyzetben van. Azt kértük a prishtinai féltől, hogy a négy, szerbek lakta észak-koszovói község regionális vezetője szerb nemzetiségű személy legyen. Azt a választ kaptuk, hogy elfogadják Belgrád álláspontját, ugyanakkor a koszovói törvények értelmében, az észak-koszovói régióban még három község van: Vučitrin, Srbica és Kosovska-Mitrovica déli része. Ezekben a községekben javarészt albán nemzetiségű a lakosság. Ha így tekintünk a régióra, akkor a lakosság 86 százalékát albánok, 14 százalékát pedig szerbek teszik ki. Három óra vita után a prishtinai fél hajlandó volt eltekinteni Vučitrintől és Srbicától, de még így is 65–35 maradt az albánok és a szerbek aránya – magyarázta Vučić.
Ha Szerbia elutasítja a Brüsszelben bemutatott ajánlatot, akkor félő, hogy bezárja kapuit a világ előtt és kevesebb pénz érkezik az állami költségvetésbe, valamint a gazdaságba, érvelt Vučić, mondván: Szerbiának meg kell kísérelnie, elnyernie a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját és közös nevezőre jutni a nyugati erőkkel. Ez az egész történet, nincsen szó semmiféle titkokról, szögezte le a kormányalelnök.
Vučić szerint fontos, hogy a döntést a szerbiai politikai színtér összes szereplője támogassa. Akármit is lépünk, a tehertől senki sem mentesülhet, nyomatékosította Vučić. Azzal kapcsolatban, hogy kedden emelt hangnemben társalgott Hashim Thaçi koszovói kormányfővel, Vučić elmondta: a prishtinai hatalom képviselője ideges volt, mivel öt ötletük közül egyik sem nyerte el a szerb fél támogatását. Prishtina érvei gyomorforgatóak voltak, egy becsületes személy csak mosollyal reagálhat ilyesmire, nyilatkozta Vučić.
– Az albánok igyekeztek kioktatni bennünket, hogy nem értjük a valós helyzetet, sőt, még azt is megkísérelték megmondani, hogy milyen pólót kellene viselnünk. Mindeközben olyan olcsó utcai trükkökkel éltek, amelyeket még kilencéves koromban eltanultam. A tárgyalás során senkit nem fenyegettem a rendkívüli választásokkal, csak felelősségteljesen viselkedtem. Ezt a felelősséget követeljük Szerbia minden egyes politikai szereplőjétől. Össze kell ülnünk és közölnünk kell a polgárokkal, hogy melyik rossz mellett határoztuk el magunkat – fogalmazott Vučić.
A franciaországi látogatáson lévő Ivica Dačić szerb miniszterelnök mindeközben megállapította: „Többé nincs miről tárgyalni Prishtinával, hiszen a másik fél nem hajlandó elállni álláspontjától.” Korábban arról volt szó, hogy az észak-koszovói szerb községek széleskörű autonómiát kaphatnak, mostanra azonban lekerült napirendről ez a lehetőség, érvelt Dačić, aki szerint Szerbia esélyt sem kapott az érdemi párbeszédre.
Belgrád egyedül a koszovói szerb intézményrendszer eltörlési kísérleteiben vehetett részt, véli Dačić, mondván: Szerbiának keddig van ideje dönteni erről az egyedüli lehetőségről. Szerbiának egyetlen olyan őszinte nyugati barátja sincsen, amelyik megkísérelné megérteni a szerb álláspontot, valamint az egész régiót érintő problémákat, fogalmazott Dačić.
KÖZÖSEN DÖNTENI
Nebojša Stefanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke, a Szerb Haladó Párt alelnöke szintén a politikai konszenzus fontossága mellett érvelt: Koszovó témájában közösen kell dönteniük Szerbia politikai szereplőinek. Az SZHP az államhatalom összes képviselőjét támogatja a Prishtinával folytatott párbeszéd tekintetében, szögezte le Stefanović, aki hiszi, hogy Vučić a megfelelő döntést fogja meghozni.
– Ez nem az a pillanat, amikor a politikai pártoknak az olcsó pontszerzéssel kellene foglalkozniuk. Nem Vučić és nem az SZHP hizlalták fel ezt a problémát és nem is miattuk keletkezett. Egy nehéz pillanatban vállaltuk magunkra a felelősséget. Mindent megteszünk a kiút megtalálásának érdekében. Igyekszünk olyan megoldást találni, amely jobb jövőt teremt a szerbiai emberek számára. Meg kell állnunk és együtt kell gondolkodnunk – összegezte Stefanović.
Az SZHP alelnöke szerint Brüsszelben nem valós párbeszéd zajlott. Szerbiát kedvezőtlen megoldási javaslatokkal szembesítették, amelyek közül egyik sem előnyös az ország számára, nyomatékosította Stefanović.
Aleksandar Antić, a Szerbiai Szocialista Párt tisztségviselője egyetért a haladókkal azzal kapcsolatban, hogy ezúttal mindennél fontosabb a politikai konszenzus. Minden politikai tényezőnek támogatnia kell az államhatalmat a döntés meghozatalában, emelte ki Antić.
Rasim Ljajić, a hatalmi Szerbiai Szociáldemokrata Párt elnöke ugyanezen a véleményen van, a koszovói kérdés megoldását szerinte a szerb kormánynak és a köztársasági képviselőháznak is meg kell vitatnia.
A felkérések ellenére az ellenzékiek közül egyesek mégis a rendkívüli választásokról folytatott találgatásokra használták ki a Belgrád–Prishtina párbeszéd megrekedését. Idén év végéig biztosan rendkívüli választásokat tartanak az országban, fejtette ki Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt szóvivője, aki szerint a kormánykoalíció nem egységes és tehetetlen. A kormány saját magától fog megbukni, szögezte le Jerkov.
Bojan Đurić, a Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselője pedig kifejtette: ha a párbeszéd megoldás nélkül fejeződik be, akkor Szerbia összeomlik és a polgároknak rendkívüli parlamenti választásokon kell eldönteniük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak.
Đorđe Vuković, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) képviselője úgy véli, hogy a rendkívüli választások kiírása egyedül Vučić és Tomislav Nikolić szerb államfő akaratától függ. Nem világos, hogy a választások kiírásának miért kellene a Prishtinával folytatott párbeszédtől függnie, fogalmazott Vuković, aki szerint akkor lesznek választások, ha a haladók úgy vélik: jó eredményt érhetnek el. A szocialistákat és a Szerbia Egyesült Régiói pártuniót senki nem kérdezi – hangsúlyozta Vuković.
AZ AJÁNLAT VILÁGOS
A Danas belgrádi napilap értesülései szerint Catherine Ashton, a EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője felajánlotta Belgrádnak, hogy Észak-Koszovó átmenetileg az unió igazgatása alá kerüljön. A Danas ezt a megoldást az erdődi egyezményhez hasonlítja: az észak-koszovói szerb községek átmenetileg különleges státust élveznének, mindaddig, amíg nem hajlandóak elfogadni a koszovói törvényeket.
Maja Kocijančić, Ashton szóvivője nem kívánta megerősíteni, vagy megcáfolni ezeket a sajtóállításokat. Belgrád és Prishtina több alkalommal is tárgyalt az Észak-Koszovóval kapcsolatos megoldási lehetőségekről, az előterjesztett javaslatok továbbra is fennállnak, mondta Kocijančić.
Diplomáciai körök szerint április 15-ig, addig, amíg Ashtonnak el nem kell kezdenie írnia Szerbiáról szóló jelentését, még sor kerülhet egy nem hivatalos háromoldalú találkozóra a főképviselő, valamint a belgrádi és a prishtinai fél között.
Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője gondolkodásra és döntéshozatalra kérte a feleket. Eljött az idő, hogy Belgrád és Prishtina is elinduljanak előre, hangsúlyozta Degert, aki szintén nem kívánta elárulni, hogy mi szerepelt a feleknek kedden felajánlott megoldási javaslatban. A régió országaiban muszáj kiépíteni a biztonságos európai jövőt, fejtette ki Degert, majd ő is emlékeztetett, hogy Ashton az Európai Bizottság jelentéstevőjével közösen április 16-án mutatja be a Szerbiáról készített országjelentést.
Miroslav Lajčak, Szlovákia külügyminisztere szerint a keddi sikertelenség nem jelenti azt, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet nem sikerül gyümölcsözően lezárni. Súlyos feladatok várnak a felekre, kevésbé látható, színfalak mögött zajló, de súlyos feladatok, emelte ki Lajčak.
– Észak-Koszovó ma joguralom nélküli senki földje. Ez a helyzet egyetlen becsületes embernek sem felelhet meg. Teljesen normális, hogy abban a régióban is törvények mentén kell zajlaniuk a mindennapoknak. A prishtinai fél olyan új mechanizmusoktól fél, amelyek akadályoznák Koszovó működését, a belgrádi fél pedig a koszovói szerbek jogfosztásától retteg. A feleknek eddig nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Már csak néhány nap maradt hátra Ashton jelentésének a bemutatásáig. Szerbiát talán motiválhatja a tény, hogy elnyerheti a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját – részletezte Lajčak.
Az EU vallott csődöt
Ognjen Pribićević, Szerbia volt berlini nagykövete, politikai elemző szerint nem Szerbia vallott csődöt, hanem az EU és Koszovó. Szerbiának csak szóban ajánlottak fel különböző megoldási lehetőségeket, de a két legfontosabb kérdésről, a rendőrségről és az igazságügyről, szó sem esett, nyilatkozta Pribićević, hozzátéve: „Észak-Koszovó nem Ausztria. Észak-Koszovóban rendkívül fontos a biztonság kérdése.” Szerbiának sokkal kevesebbet ajánlottak fel annál, mint amennyit kért, magyarázta a volt nagykövet.
– Szerbiának nem szabad kételkednie azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzon-e az EU-hoz. Az unión kívül a gazdag Norvégia és Svájc maradtak. Szerbiának se pénze, se kőolaja nincsen. Az ország nem éli túl az EU nélkül. Ahhoz sincsen elegendő erőnk, hogy az országba csalogassuk a nagyobb külföldi beruházókat. Most jött el az a pillanat, amikor a Koszovó-kérdést meg lehet oldani – fogalmazott Pribićević.
