„Nem mindegy, hogy a polgári, nemzeti-keresztény értékeket valló és azokat a gyakorlatban is képviselő kormányzás marad-e hatalmon, vagy olyan vezetők kerülnek az ország élére, akik a nemzetközi bankvilág érdekeinek kiszolgáltatva politizálnának” – válaszolt lapunk április 12-i országgyűlési választások tétjét elemző kérdésére Petán Péter, a Civil Összefogás Fórum (CÖF)–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) médiaigazgatója, akivel Magyarkanizsán, a Folyami Polgárnaszád elnevezésű rendezvényen beszélgettünk. A CÖF–CÖKA országjáró programjának célja, hogy az elmúlt tizenhat év polgári és nemzeti kormányzása eredményeinek bemutassa. Először látogattak el Vajdaságba. Petán Péter elmondta, a körút során azzal a ténnyel szeretnék szembesíteni a választókat, hogy az elmúlt tizenhat év polgári patrióta kormányzása nem a véletlen műve volt. Aláhúzta, amit a szocialista-liberális kormányok elvettek, azt a jelenlegi magyar kormány visszaadta.
Tényfeltáró Folyami Polgárnaszád elnevezéssel, a nemzeti kormány által elért eredmények megvédése érdekében és szellemi honvédők toborzása céljából a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tavaly szeptemberben országjáró körútra indult. Mi volt az indíttatás, és honnan ered a Tényfeltáró Folyami Polgárnaszád elnevezés?
– A Tényfeltáró Folyami Polgárnaszád a CÖF-CÖKA-nak a kezdeményezése, amely tényfeltáró célból indult el tavaly ősszel. Igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt tizenhat évben a polgári kormányzás alatt Magyarországon mi épült meg, milyen sikereket és milyen eredményeket értek el. Szembesíteni szeretnénk a választókat azzal, hogy az elmúlt tizenhat év polgári patrióta kormányzása nem a véletlen műve volt. Ebben az időben rengeteg minden történt, sok mindennel gazdagodott az ország, a családok, a fiatalok és a nyugdíjasok. Visszavettük a közüzemeket, amelyeket az előző rendszerben a kommunista, liberális és szocialista kormányok eladtak.
Hány településen jártak eddig, és milyen fogadtatásban részesültek, illetve hogyan fogadták az emberek a nemzeti kormány eddigi eredményeivel való elszámolást?
– Magyarországon október végéig jártuk az országot, összesen 36 helyen voltunk. Ezt folytatjuk most itt, Vajdaságban, eljöttünk a határon túli magyarsághoz is. Voltunk már Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Erdélyben, a Csallóközben, Felvidéken, Dunaszerdahelyen, és most itt vagyunk Magyarkanizsán. Magyarországon még 40 helyre tervezünk eljutni az áprilisi választásokig. Az anyaországban összesen 106 választókerület van, és igyekszünk minden régióba eljutni. Szó szerint bejárjuk az országot a választásokig. A helyszíneken nagyon jó fogadtatásban részesültünk, hiszen a magyarokhoz mentünk, a magyar testvéreinkhez, a rokonainkhoz, a barátainkhoz, a nemzettársainkhoz. Tájékoztattuk őket az elmúlt tizenhat év eredményeiről, és ők is tájékoztattak bennünket arról, hogy mi mindent köszönhetnek a polgári magyar kormánynak, és hogy milyen segítségeket kaptak, illetve kapnak még most is.
Ha a nemzeti kormány eredményeit elemezzük, mit mutat a mérleg?
– Csupa jót és pozitívumokat mutat. Gondoskodunk a nyugdíjasokról, folyamatosan emelkednek a nyugdíjak, valamint a 13. és most már a 14. havi nyugdíjat is visszavezették. Amit a szocialista-liberális kormányok elvettek, azt a jelenlegi magyar kormány visszaadta. Az elmúlt tizenhat év nemzeti kormányának eredményei között szerepel a nemzetegyesítés, a legnagyobb adócsökkentés Európában, a legnagyobb családtámogatási rendszer bevezetése, a fiatalok támogatása, a munkahelyteremtés, a bérek növekedése, valamint számos infrastrukturális fejlesztés is végbement. A nemzeti vagyon folyamatosan gyarapodik, csökken az energiakiszolgáltatottság, fejlődik a vízszolgáltatás, és sorolhatnánk.
A Folyami Polgárnaszád először kötött ki Vajdaságban. Miben más a külhonban beszámolni a nemzeti kormány eredményeiről?
– Nagy öröm találkozni nemzettársainkkal, testvéreinkkel. Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, ugyanakkor ma már határvárakozás nélkül utazhatunk Erdélybe és a Felvidékre. A polgári magyar kormánynak jelentős szerepe volt Románia és Szlovákia uniós csatlakozásának támogatásában, valamint az ott élő nemzeti kisebbségek, különösen a magyar közösségek jogainak védelmében.
A magyar–szerb kapcsolatok kiválóak, és a magyar kormány Brüsszelben is következetesen kiáll amellett, hogy Szerbia mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Ha Magyarországon múlna, Szerbia akár már a jövő szerdán az EU tagja lehetne. Szerbia csatlakozása nemcsak az ott élő magyarság számára lenne kedvező, hanem az egész ország és a Balkán régió szempontjából is, valamint geopolitikai értelemben egyaránt fontos és előremutató lépés lenne.
Milyen markáns kihívásokkal kénytelen napjainkban szembesülni a keresztény nemzeti tábor, és mi a fennmaradás, valamint az érdekérvényesítő tér megőrzésének záloga?
– Kezdjük a legfrissebbel, itt van az orosz–ukrán háború, amely önmagában is megtépázza a nem hadban lévő országokat is, ugyanis a kereskedelem és a gazdaság ennek a kitettsége folytán nem úgy működik, ahogy békeidőben, ráadásul az Európai Unió egy háborús őrületben és háborús ájulatban van. Mindenképpen a háborút támogatják, és rengeteg pénzt szánnak erre a célra. A tagállamok kérdése, a tagállamok gondjai és bajai mit sem számítanak, nekik Ukrajna a legfontosabb. Már eddig is rengeteg pénzt juttattak Ukrajnának, de gyakorlatilag az ukrán állam önmagában már régen nem létezik. Évek óta nem tudja önmagát finanszírozni, európai uniós forrásokból működik. Ha az unió ezt nem tenné meg, Ukrajna már összeomlott volna. Ezek a pénzek, amik most Ukrajnába kerülnek, soha az életben nem térülnek meg, és soha nem adják vissza, mert tudják, hogy képtelenek rá. A helyzetet súlyosbítja, hogy az USA Trump elnöksége alatt kilépett a háborúból, így tovább nem finanszírozza az ukránokat. Ukrajna most újabb 700 meg 800, tehát összesen 1500 milliárd eurót kér, egyrészt fegyverekre, másrészt az állam működtetésére. Ezt Magyarország nem akarja megadni, illetve nem is fogja megadni, mert nemet mond a háborúra. Nemet mond Ukrajna csatlakoztatására is, aminek több oka van a háborún kívül. Gyakorlatilag a magyar mezőgazdaság tönkremenne, és elárasztaná Magyarországot meg az Európai Uniót is az olcsó ukrán gabona, amiről tudjuk, hogy GMO technológiával és egyéb szerekkel kezelt növények. Mindez mellett ott ott van a gender kérdés, amit szintén nagyon erőltet az Európai Unió, valamint a migráció kérdése is. Ezekkel mind-mind szembe kell néznie a polgári kormányzásnak. A jelenlegi Orbán-kormány csípi az Európai Unió háborús őrületben szenvedő vezetőinek a szemét, ezért létrehoztak egy mesterséges pártot, a Tisza Pártot. Az említett pártot nagyon komoly pénzekkel és mindenféle eszközökkel támogatják, és az a céljuk, hogy az áprilisi választásokat megnyerjék. A CÖF–CÖKA civil szervezet kötelességének érezte azt, hogy erről tájékoztassa az embereket és a határon túli magyarokat is, akik visszakapták az állampolgárságot, így szavazati joggal is rendelkeznek, és részt vehetnek az áprilisi parlamenti választáson. Igyekeztünk felhívni a figyelmüket arra, hogy mennyi veszély leselkedik most ezen keresztül rájuk is, hiszen ha nem a nemzeti kormány marad Magyarországon április 12-e után, akkor elvesznek mindazok az előnyök, amiket ők is élveznek.
Mi az április 12-ei országgyűlési választások tétje, úgy Magyarországon, mint a külhonban?
– Erre nagyon egyszerű válaszolni. A cél Magyarország szuverenitásának megőrzése, hogy önálló, szuverén állam maradjon. Nem mindegy, hogy a polgári, nemzeti és keresztény értékeket valló és azokat a gyakorlatban is képviselő kormányzás marad-e hatalmon, vagy olyan vezetők kerülnek az ország élére, akik a nemzetközi bankvilág érdekeinek kiszolgáltatva politizálnának. Az utóbbi esetében fennállna a veszélye annak, hogy a korábbi eredményeket és a támogatásokat visszavonnák, és az ország erőforrásait nagymértékben Ukrajna támogatására fordítanák. Ezek következtében beléptetnék Magyarországot is a háborúba, ami nagyon súlyos következményekkel járna, és nagyon tragikus vége lenne. Ahogy a miniszterelnök is hangsúlyozni szokta, ha mi katonákat küldünk Ukrajnába és pénzeljük Ukrajnát, akkor Oroszország automatikusan háborús félként tekint ránk. Az a kérdés, hogy brüsszeli fennhatóság alá kerül-e Magyarország, és brüsszeli helytartó lesz Magyarország miniszterelnöke, vagy továbbra is szuverén Magyarországról beszélhetünk. 1944 és 1990 között Magyarország nem volt független állam. Ez alatt az idő alatt megtanulhattuk, hogy ez mivel jár. Mivel jár kiszolgáltatottnak, alattvalónak lenni, mivel jár, amikor helytartóknak kell engedelmeskedni, és mivel jár, amikor nem a nemzeti érzelmek és a hazaszeretet dominál. Ha április 12-e után nem folytathatja munkáját ez a kormány, akkor sok mindennel baj lesz.
Nyitókép: Petán Péter: Az április 12-ei magyar országgyűlési választások tétje óriási a magyar nemzet egészére nézve (Fotó: Gergely Árpád)
