Szerbia ugyanolyan drámaian súlyos pillanat előtt áll, mint a rambouillet-i és a daytoni tárgyalások előtt – fejtette ki pénteken Marko Đurić, Tomislav Nikolić köztársasági elnök tanácsadója a szerb államvezetőség csúcsának Koszovóról folytatott újabb egyeztetése után. A találkozón Nikolić mellett Ivica Dačić kormányfő, Aleksandar Vučić első kormányalelnök, Suzana Grubješić, a kormány európai integrációval megbízott alelnöke és Ivan Mrkić külügyminiszter vett részt.
Az április 2-án Brüsszelbe utazó küldöttség pontos összetételét majd csak hétfőn, április 1-jén teszik közzé – mondta Đurić, hozzátéve, hogy a politikai felelősség igazságosan fog megoszlani a résztvevők között. Szerbia és polgárai mindenféleképpen nehéz helyzetbe kerülnek, legyen akármilyen is a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd nyolcadik körének a kimenetele – fejtette ki Đurić.
– Szerbiának két nehéz út közül kell választania. Az egyik úton haladva elfogadná a nem ideális megoldásokat, a másik úton pedig a tárgyalópartner kompromisszumtól való idegenkedése miatt elutasítanánk a felkínált megállapodást. Fontos, hogy április 2-án a szerbiai delegáció felülvizsgálhassa a másik fél kínálta lehetőségek minden egyes részletét, és döntést hozhasson a megállapodásról. A szerb államvezetőség csúcsa keddig folyamatosan kapcsolatban lesz egymással – nyilatkozta Đurić.
Bár elhangzottak olyan találgatások, hogy Vučić kormányalelnök is részt vehet a párbeszéd nyolcadik körében, a Večernje Novosti belgrádi napilap értesülései szerint ezt megcáfolta az érintett.
Vučić kabinetje megerősítette a Novostinak, hogy az első kormányalelnököt valóban meghívták Brüsszelbe, ő azonban nem kíván részt venni a párbeszédben. A kormányalelnök szerint nem a párbeszéd politikai résztvevői a fontosak, hanem a tárgyalás témája – mondták a Novostinak Vučić kabinetjében.
Maja Kocijančić, a párbeszédben közvetítő, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtófelelőse ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy bár Ashton nem hívta meg hivatalosan Vučićot, ennek ellenére boldog lenne, ha Dačić mellett Vučić is tárgyalóasztalhoz ülne.
Dragan Marković Palma, a hatalmi Egységes Szerbia elnöke szerint április 2. igazi D-nap Szerbia számára. Palma hiszi, hogy kedden sikerül pontot tenni a szerb kormány és a koszovói albánok közötti párbeszéd végére. Ahhoz, hogy a felek közös nevezőre jussanak, Prishtinának, de a nemzetközi közösségnek is engednie kell, bárminemű halasztás hátrányos lenne Szerbiára nézve – véli Palma. A megállapodásnak senkit nem szabad megkárosítania, és mindenkinek elégedettnek kell lennie vele – mondta Palma, aki végül reményét fejezte ki, hogy Hashim Thaçi koszovói kormányfő korábbi bűncselekményei soha nem évülnek el, és egyszer felelősségre vonják a szerbek ellen elkövetett gaztettek miatt.
Johan van Merriënboer holland politológus szerint Ashton iszonyatosan szeretné, ha a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd sikeresen lezáródna. Az EU feltehetőleg koszovói beruházásokra is kötelezné magát, ha a felek megállapodnának egymással. Ha a nyolcadik körben sikerül érdemi előrelépést felmutatni, akkor az Európai Bizottság feltehetőleg zöld fényt ad Szerbia tekintetében a csatlakozási tárgyalások megkezdésére – véli Merriënboer.
A kérdésre, hogy hogyan viszonyul a holland politikum és a társadalom Szerbia uniós jövőjéhez, a Balkán-szakértő politológus kifejtette, hogy Hollandia általában véve bővítésellenes.
– A holland sajtó az elmúlt hetekben nem foglalkozott Szerbiával és Koszovóval. Ugyanakkor az egyik legnépszerűbb holland napilapban a közelmúltban megjelent egy átfogó riport a Koszovóban állomásozó holland rendőrökről. A riportból azt a következtetést lehet levonni, hogy Koszovóban kilátástalan és depresszív helyzet uralkodik. Másrészről olvastam a holland parlament felső háza elnöklőjének a beszámolóját februári koszovói látogatásáról. A beszámoló semleges hangnemű volt, vagyis összhangban áll az EB álláspontjával, hogy Belgrádnak és Prishtinának egyezségre kell jutniuk egymással – fogalmazott Merriënboer.
Peter Blomeyer, Németország koszovói nagykövete pedig arról beszélt, hogy ha Szerbia nem teljesíti a hét német feltételt, akkor egyelőre elfelejtheti a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Nincsen B terv arra az esetre, ha a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd esetleg sikertelenül végződne – magyarázta Blomeyer, hozzátéve, hogy a hét német feltételből négy Koszovóval kapcsolatos.
A szerbek lakta községeknek Koszovó alkotmányával összhangban kell működniük – véli a nagykövet.
– A feleknek kreatívabbaknak kell lenniük, és hajlandóságot kell mutatniuk a lényegi kompromisszumra. Koszovó működőképessége lényegi kérdés. A sikeres tárgyalások után az EU elkezdheti megfontolni, hogy Szerbia elnyerheti-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, Koszovó tekintetében pedig a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról folytatott tárgyalás megkezdését kezdheti el megfontolni az EU. Az EU nem támogatja a rendezetlen kérdésekkel terhelt országok csatlakozását. Szerbia és Koszovó egymástó függnek az európai integrációs úton, ezért csak együtt lehetnek nyertesek – fejtette ki Blomeyer.
