Nem számít újdonságnak az elképzelés, hogy a Hágában börtönbüntetésre ítélt szerb nemzetiségű vádlottak Szerbiában töltsék le büntetésüket, ám az soha nem élvezett támogatást – mondta Vladimir Vukčević a háborús bűnök szerbiai ügyésze.
„Rasim Ljajićtyal volt egy ilyen elképzelésünk. Beszélgettünk is Carla del Ponte akkori hágai főügyésszel arról a lehetőségről, hogy a szerb nemzetiségű elítéltek kerüljenek szerbiai börtönökbe, de nem támogatta” – mondta az ügyész.
Ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy a szerb állami csúcs készségét fejezte ki, hogy elállna az ENSZ Közgyűlése előtt tervezett vitától a hágai törvényszékről, amennyiben a bíróság hajlandóságot mutat arra, hogy a szerb elítéltek hazai börtönökbe kerüljenek.
A kérdésre, hogy Tomislav Nikolić államfő egyeztetett-e vele a hágai törvényszékről szóló ENSZ-beli vita kapcsán, amelyre április 10-én kerül sor, az ügyész azt mondta, nem, hozzátéve, itt „politikai témákról van szó”.
A szóban forgó ajánlatot Nikolić tette, aki felajánlotta, hogy ha a szerb elítéltek itthon tölthetik büntetésüket, akkor az ország eláll a vitától, de mivel ezt Hága nem fogadta el, ezért az eredeti terveknek megfelelően április 10-én Nikolić lesz az első felszólaló a szóban forgó ülésen.
Az ENSZ –ben sorra kerülő ülés kapcsán Nikolić azt mondta, igyekezett más megoldást találni, de mivel nem sikerült, ezért sajnos New York-ba kell utaznia.
Oliver Antić a szerb államfő tanácsadója megerősítette a Novostinak, hogy komoly problémának tartja, hogy a szerb elítélt személyeket Európa különböző börtöneibe küldik, Litvániától Angliáig, ahol nem ritkán tortúrákat kell átélniük de nehezebb a beilleszkedés is, mert családjuktól távol vannak.
„Az államfő elképzelése az volt, hogy büntetésüket töltsék Szerbiában, az ENSZ felügyelete alatt, de ez a törvényszéken akadályokba ütközött. Ha elfogadták volna e megoldást, akkor elálltunk volna az ENSZ-ben tervezett vitától, nem vett volna azon részt egy olyan magas rangú tisztségviselő, mint az államfő” magyarázta Antić a belgrádi lapnak.
Mint hozzátette, a vitára eddig számos ország jelentkezett be, elsősorban Afrikából, de várhatóan felszólalnak a Biztonsági Tanács tagjai: Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA képviselői is.
Az államfő lesz az első felszólaló, bevezetőt pedig Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Vuk Jeremić az ENSZ Közgyűlésének elnöke mondanak majd. Egyébként Jeremić kezdeményezte az ülést, mégpedig a két horvát tábornok Ante Gotovina és Mladen Markač felmentő ítélete után. Maga Vuk Jeremić azt mondta, nincs az a hatalom, ami rákényszeríthetné, hogy lemondja az eseményt.
Theodor Meron a hágai törvényszék elnöke, aki elutasította, hogy részt vegyen az ülésen.
A vitát követően Jeremić elnöki közleményt ad ki, amelyben összefoglalja a felszólalásokat, ez pedig a nemzetközi szervezet hivatalos dokumentuma lesz, amelyet megkap minden tagország és a nemzetközi szervezetek is.
A dokumentumnak semmilyen kötelező ereje nem lesz.
Pavle Jevremović Szerbia volt ENSZ-nagykövete szerint jól át kellett volna gondolni az ülés összehívása előtt.
„Úgy gondolom, ettől a vitától nem sokat várhatunk, főként, mert a nagyhatalmak álláspontja jól ismert. A hágai törvényszék mandátuma meg egyébként is végéhez közeledik. A horvátok számára Hága egy befejezett történet, nem hiszem, hogy Josipović részt vesz a vitában, mint ahogy az is valószínű, hogy a legtöbb ország nagyköveti szinten képviselteti majd magát” mondta a Novostinak.
