Edi Rama albán kormányfő kedden a Preševo-völgyi albán községekben folytatta kétnapos szerbiai látogatását. A preševói művelődési házban felszólalva Rama kifejtette, hogy a dél-szerbiai albánoknak kevesebb joguk van, mint a koszovói szerbeknek. Albánia mindent megtesz azért, hogy a Preševo-völgyi albánok problémáinak megoldása lényegbeli kérdés legyen Szerbia európai integrációja során, emelte ki Rama, hozzátéve: nem engedi meg, hogy a Dél-Szerbiában élő albánok asszimilálódjanak. Az albán kormányfő az EU-ban látja a régió minden országának jövőjét. Albánia és Koszovó a biztosítéka a régió országai stabilitásának és demokratikus fejlődésének, hangsúlyozta Rama, majd sokadszorra megismételte, hogy az albán nemzet nem a Nagy-Albánia, hanem a Nagy-Európa kialakításáról álmodik. A Nagy-Európa magába ölelné az összes területet, amelyen albánok élnek, fejtette ki Rama.
– Eljött a történelmi pillanat, amikor túl kell lépni a gyűlölet árnyékolta múlton és utat nyitni Szerbia és Albánia teljes körű együttműködésének. Albániának nehézségei merültek fel a Szerbiával való együttműködésben, ugyanakkor nem állunk el a párbeszédtől. Száz évvel az első világháború kitörését követően a Balkán népei történelmi lehetőséget kaptak a béke megőrzésére, amely Jugoszlávia szétesésének folyamatát követően teremtődött meg. Ez a béke a Koszovó és Szerbia közötti brüsszeli megállapodással teljesedett ki. Eljött az idő, hogy egyesüljünk, együtt kell européereknek lennünk – fogalmazott az albán miniszterelnök.
Edi Ramát Preševóban nagyjából ezer polgár várta albán zászlókat lengetve. A miniszterelnököt Preševo és Bujanovac politikai vezetői, valamint az albán közösség köztársasági parlamenti képviselői fogadták. A politikusok közös ülése zárt ajtók mögött zajlott. A szerb államhatalmat senki nem képviselte Rama preševói látogatása során.
Rama korábban a Vajdasági Rádió és Televíziónak nyilatkozva pozitívan értékelte hétfői találkozóját Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel. Emlékeztetőül, a miniszterelnöki beszélgetést követően megtartott sajtótájékoztató diplomáciai botrányba fulladt, Rama ugyanis, ellenben az előre egyeztetett szigorú protokollal, Koszovó függetlenségének témáját is érintette felszólalásában, ez pedig heves ellenérzéseket váltott ki Vučićból.
Rama azt mondja, a történtek ellenére is jól érezte magát Belgrádban, ahol egyebek mellett a Preševo-völgyi albánok érdekérvényesítéséről is sikerült tárgyalnia szerb kollégájával.
– Annak érdekében, hogy minőségesebbé váljon a szerbiai albánok oktatása, hétfőn késő este a szerb kormány képviselőivel megállapodást írtunk alá a két országban szerzett diplomák elismeréséről, valamint a diákcsereprogramokról. Hiszem, hogy mindketten felelősséget vállaltunk a következő generációkért és mindent megteszünk azért, hogy a fiatal szerbek, illetve albánok ne örököljék a múltbéli traumákat. Vučićtyal sikerült megvitatnunk a Preševo-völgyi albánok valós problémáit, amelyek elsősorban az oktatás és az infrastruktúra területén égetőek. Albánia álláspontja az, hogy a szóban forgó régióban élő albánoknak folyamatos párbeszédet kellene fenntartaniuk a szerb kormánnyal és javítani kellene életkörülményeiken. Nagyon fontos volt, hogy Szerbiába látogassak. Szerbia és Albánia vezetői hosszú éveken át nem találkoztak egymással, miközben ugyanazokban a történelmi folyamatokban vettek részt. Nehéz, ám eredményes beszélgetés áll mögöttem Vučić miniszterelnökkel. Őszinték és közvetlenek voltunk egymással. Mindketten szeretnénk elmélyíteni az országaink közötti kapcsolatokat, hogy még jobban megismerjük egymást – fejtette ki Rama.
A keddi nap folyamán Aleksandar Vučić is kitért hétfői találkozójára az albán miniszterelnökkel. Vučić úgy érzi, Szerbia valós vendégszeretetről tett tanúbizonyságot. A szerb kormányfő amiatt is elégedett, hogy amikor vendége megszegte az előre egyeztetett protokollt, büszkén és visszafogottan reagált.
|
Ivica Dačić szerb külügyminiszter kedden komolytalannak nevezte Rama látogatását, mert az albán kormányfő, megszegve a diplomáciai protokollt, Koszovó függetlenségét emlegette. Még Hilary Clinton, az USA külügyminisztere sem ragaszkodott belgrádi látogatása során ahhoz, hogy Szerbia elismerje Koszovó államiságát, Rama viszont éppen ezt tette, nyomatékosította Dačić, mondván, hogy Rama kijelentése senkit nem lepett meg, hiszen mindenki tudja, milyen álláspontot képvisel. |
A szerb kormány álláspontja az, hogy a problémákat párbeszéddel kell megoldani, ez a jövő politikája, magyarázta Vučić, aki nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, másképpen kellett volna reagálnia, amikor Rama Koszovó függetlenségét emlegette.
– Egyesek szerint kapát kellett volna ragadnom és megütnöm Ramát. Ezeknek az embereknek azt üzenem, hogy ez nem komoly hozzáállás és a szerb kormány egészen más jellegű politikát követ. Edi Rama decemberben is Belgrádba utazik, részt vesz a kínai kormánnyal közösen szervezett regionális csúcstalálkozón és valakinek akkor is jó napot kell neki kívánnia. Azt mindenki tudja, hogy Rama miként vélekedik Koszovóról, ugyanakkor nem ez volt a keddi beszélgetések témája. Ha valakinek mégis jogában állt volna felvetni ezt a témát, az a házigazda lett volna. Albániának semmi köze Koszovóhoz, bár az is meglehet, hogy azt szerették volna bizonyítani: amíg a Nagy-Albánia számunkra rémálom, addig számukra vágyálom. Jómagam azt vallom, hogy a Nagy-Albánia csupán hiú ábránd – fogalmazott Vučić.
Riza Halimi, a Demokratikus Cselekvés Pártjának elnöke, köztársasági parlamenti képviselő hiszi, hogy a hétfőn történt incidens ellenére Rama látogatása megtörte a Szerbia és Albánia közötti jeget. Halimi amiatt is elégedett, hogy Rama Preševóban egyértelművé tette: Albánia az eddigiekhez képest sokkal jobban oda kíván figyelni Szerbiában élő nemzettársaira.
Shaip Kamberi, Halimi pártjának másik parlamenti képviselője annak örül a legjobban, hogy Rama bejelentette, a Tiranai Egyetemen megduplázzák a beiratkozási kvótát a preševói és bujanováci albánok számára.
– A Preševo-völgyében élő albánok számára rendkívül fontos Rama látogatása, mert úgy érzik, Albánia aktívan támogatja az itteni kisebbség párbeszédét a szerb kormánnyal. A preševo-völgyi albánok hét pontban fogalmazták meg a közösséget érintő legégetőbb problémákat, amelyek az oktatás, a kultúra és a részarányos foglalkoztatottság területére vonatkoznak – ecsetelte Kamberi.
