Az ukrán válsággal kapcsolatban kialakított szerbiai álláspont nem más, mint a „két széken ülés” kísérlete, mely hosszú távon akár a kirekesztettség felé is sodorhatja az államot – jelentette ki Boris Varga újságíró, politikai elemző a B92-nek adott tegnapi interjújában. Hozzátette, hogy Oroszország számára kedvez a pragmatikus és visszafogott szerb politikai álláspont, melyet két, hazánkat befolyásoló erős tényező alakított ki: az európai uniós csatlakozás kérdése, illetve a koszovói helyzet. Rövid távon az efféle viszonyulásnak lehetnek némi eredményei is, hosszú távon azonban lassíthatja az integrációs folyamatokat, sőt izolációba is vezethet – állapította meg Varga.
Az elemző véleménye szerint még egy harmadik „széket” is figyelembe kell venni, ez pedig az amerikai. Oroszország semmiképp sem szeretné az USA befolyását észlelni az ukrajnai válság kapcsán, félő azonban, hogy az amerikai befolyás erejének csökkenése még nem akkora, mint amekkorára az orosz fél számít. Varga szerint elsősorban az Oroszországgal megvalósított együttműködés tárgyai jelentik a problémákat, ezeket ugyanis éppen az európai érdekellentétek határozzák meg – a két országot mindenekelőtt a gazdaság és az energetika területén fűzik egymáshoz szoros kapcsolatok. Oroszország Szerbiában egy olyan partnert lát, amely lobbizni fog nyugaton az orosz érdekek érvényesítéséért – emelte ki. Azokon a területeken, melyeken együttműködünk Oroszországgal, ellentétes a véleményünk az európaival – értékelte, s a már elmondottakon kívül még a koszovói kérdést is megemlítette példaként. Kifejtette, hogy Szerbia távolabb áll a NATO-tól, mint korábban a többi tranzíciós folyamatban lévő állam, ami úgyszintén az Oroszországgal való tartós stratégiai kapcsolatok irányába fordítja Szerbiát. Megítélése szerint az új kormány a két pólus közötti játékosként próbál szerepelni, de arra figyelmeztetett, hogy „tudnunk kell, hol a határ, ha az EU tagállamává kívánunk válni”.
