A szerb kormányfő szerdán kezdte meg kétnapos németországi látogatását, amelyen Angela Merkel német kancellárral, majd Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel találkozott, tegnap pedig a német gazdaság képviselőivel tárgyalt. A látogatás végén a szerb kormányfő kijelentette, hogy Németország nem támaszt új európai uniós csatlakozási feltételeket Szerbia elé, csupán azt várja el, hogy Belgrád tartsa tiszteletben az eddig felvállalt kötelezettségeit, például folytassa a párbeszédet Pristinával. Beszámolója szerint a német kancellárnak és a német gazdaság képviselőinek is bemutatta reformintézkedéseiről szóló tervét, a németországi vállalatok pedig bejelentették, hogy 2016-ig új, legalább 3000 személynek nyitnának új munkahelyet Szerbiában.
– Ha egyetlen szintagmával kellene összegeznem az elmúlt két nap tárgyalásainak tartalmát, akkor azt mondanám, hogy váratlanul jó – mondta Vučić.
A szerb kormányfő tegnap reggel a keleti térségért felelős Német Gazdasági Bizottság tagjaival tárgyalt, akiknek bemutatta, hogy a közeljövőben mit szeretne tenni, hogy megtartsa az árvíz okozta katasztrófa után a fenntartható gazdasági helyzetet, valamint meghallgatta az üzletemberek szerbiai tapasztalatait.
– Szerbia mostanáig nem tudott kedvező befektetési környezetet teremteni, a közeljövőben azonban több korszerű törvény elfogadására kerül majd sor a Szerbiai Képviselőházban – mondta az üzletembereknek a szerb kormányfő.
Mint megjegyezte, az új munkatörvény a régióban a legjobbnak számít majd, a tervek szerint 20 napon belül ez a jogszabály elfogadásra is kerül, ezután következik majd az új csődtörvény, valamint az építési engedélyek kiadásáról szóló törvény is.
Rainer Linder, a bizottság elnöke méltatta a szerb kormányfőt, hogy az árvíz okozta katasztrófa után is arra törekszik, hogy befektetésbaráttá tegye Szerbiát, és kijelentette, a jelen tárgyaláson arról is szólni kellene, hogy mit tehet a német gazdaság a katasztrófa sújtotta országért.
Hozzátette, hogy a tárgyaláson részt vevő vállalatok egy része már jelen van Szerbiában, a másik része pedig jelen kíván lenni az országban. Szavai szerint mindez azt jelenti, hogy a német gazdaság támogatja Szerbia EU-s csatlakozási útját.
– Reményeim szerint Szerbia gyorsan halad majd ezen az úton, kiváltképp, hogy Angela Merkel kancellár kijelentette, hogy az összes nyugat-balkáni országnak európai perspektívája van. Úgy érzem, hogy ebben az esetben Szerbia az első – mondta Linder.
A szerb kormányfő a Crosmobil, a KPMG, a Vallourec, a SAP, az RWE, az Airbus, az Andritz Hydro, az Unicredit bank, a Leoni, a Bombardier, a Bayer, a Toennies, a MobilMediCare, a Maquet, a Wolf, a Meser, a Continental és a Metro vállalatok képviselőivel találkozott.
– Németország pozitívan értékeli Szerbia politikai szerepét – értékelte Heintz Wilhelm, Németország belgrádi nagykövete a szerb kormányfő berlini látogatását és a német kancellár meghívását, és hozzátette, hogy Németország a látogatás előtt is Szerbia barátja volt, Szerbia második legnagyobb kereskedelmi partnere pedig Berlin.
Henri Bohnet, a Konrad Adenauer Alap szerbiai igazgatója szerint a Nyugat-Balkán nélkül az EU nem teljes, és Németországnak érdeke, hogy stabil legyen a Balkán. Szavai szerint a szerb kormányfő Berlinbe történő meghívása annak a jele, hogy Berlin fokozatosan részt szeretne venni a balkáni stabilizációs folyamatokban.
