Németországnak konkrét elvárásai vannak

Németországnak konkrét elvárásai vannak Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban, méghozzá a jogállamiság, Koszovó és a gazdaság fellendítésének kérdéseiben, jelentette ki Angela Merkel német kancellár Berlinben Aleksandar Vučić szerb kormányfőnek. A szerb kormányfő szerdán kezdte meg kétnapos németországi látogatását, amelyen a kancelláron kívül Frank Walter Steinmeier német külügyminiszterrel, Guido Westerwellével, a német diplomácia korábbi vezetőjével találkozott, csütörtökön pedig a német gazdaság képviselővel tárgyal.

Angela Merkel német kancellár örömét fejezte ki, hogy Aleksandar Vučić szerb kormányfő Németországba látogat, tudósított a Deutsche Welle. A kancellár a találkozó után arról számolt be, hogy a szerb kormányfővel részletes és terjedelmes vitája volt Szerbia helyzetéről és lehetőségeiről. A sajtótájékoztató kezdetén megjegyezte, hogy mindenekelőtt szerbiai árvízkárosultakhoz kíván szólni, és kijelentette, hogy Németország felajánlotta segítségét, és a jövőben is támogatni fogja Szerbiát a katasztrófa következményeinek felszámolásában.

– Kimondhatjuk, hogy a két ország közötti viszonyok jók – értékelte Merkel. A kancellár megjegyezte, hogy Németországban 400 ezer szerb él, és Németország Szerbia legfontosabb üzleti partnerei közé tartozik, így a találkozó alatt szóba került az is, hogy miként lehetne javítani a két ország gazdasági kapcsolatán. Szavai szerint ezzel kapcsolatban a szerb kormányfő tájékoztatta, hogy a reformtörekvéseiben a korrupció kérdése és az átláthatóbb törvényhozás szerepel.

– A szerb kormányfőnek tudomására adtam, hogy a német gazdasági törekvés erősítése Szerbiában attól függ a leginkább, hogy mennyire lesz átlátható, áttekinthető és megbízható ott a jogi helyzet, de ahogy értesültem, mindezen már javában dolgoznak – mondta a kancellár.

Kiemelte, hogy a Koszovóval történő normalizációval kapcsolatban Németország óriási igyekezetet figyelt meg Szerbia részéről, s ez lehetővé is tette, hogy januárban megkezdődhessenek az EU-s csatlakozási tárgyalások.

– Most az a legfontosabb, hogy megnyissuk az első fejezetet, amellyel közösen szeretnénk szembesülni. Hozzá kell járulnunk a Nyugat-Balkán stabilizációjához, ezért június 28-ra uniós csúcstalálkozóra hívjuk össze a nyugat-balkáni országok kormányfőit és minisztereit. A régió gazdasági fellendítéséhez közös infrastrukturális projektumokra van szükség – érvelt Merkel.

A konferenciákat minden évben másik uniós országban szerveznék meg, Németország után pedig Ausztria következik majd.

SZERBIA A STABILITÁS SZIMBÓLUMA LESZ

Szerbia komolyan és felelősségteljesen fog viselkedni, mindent megtesz, hogy Németország megbízható partnere lehessen, és el fogja végezni a tőle elvárt munkát, jelentette ki Aleksandar Vučić szerb kormányfő. Mint megjegyezte, a német kormányfőnek elmondta, hogy hamarosan új munka-, privatizációs, csőd- és engedélykiadási jogszabályokat hoz majd Szerbia.

– Sok munka áll előttünk. Hiszek a Nyugat Balkán stabilitásában. Szerbia a stabilitás szimbóluma lesz – mondta a szerb kormányfő. Kiemelte, hogy a jószomszédi viszonyok a régióban kiemelten fontosak, ezért Szerbia még szorosabb együttműködést szeretne elérni a CEFTA (Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) keretében. Szavai szerint Szerbia azt szeretné, ha Németország még jobban képviselve lenne a Balkánon és Szerbiában, majd hozzátette: „Természetesen szívesen látnánk még több német céget Szerbiában.”

– Kis ország vagyunk ahhoz, hogy azt mondjuk, Németország partnerei vagyunk, de egy biztos, a szövetségese kívánunk lenni – hangsúlyozta Vučić.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy Szerbia polgárai a jövőben olyan büszkének érezhetik magukat itt és mindenütt a nagyvilágban, mint ahogyan ő érezte magát Berlinben.

CENZÚRA ÉS DÉLI ÁRAMLAT

A sajtótájékoztatón az újságírók a legfőként arra voltak kíváncsiak, hogy érvényesül-e Szerbiában a sajtószabadság, és mi Szerbia álláspontja a Déli Áramlat gázvezeték kiépítésével kapcsolatban, amelyről Bulgáriának már le kellett mondania. A médiaszabadságot firtató újságírói kérdésre válaszolva Vučić megállapította, e téren vannak bizonyos problémák, és a belgrádi kormány nyitott minden észrevételre, ám azok, amelyek az elmúlt napokban hangzottak el, nem felelnek meg a valóságnak.

– Teljes sajtószabadságot szeretnénk biztosítani, és természetesen az összes sajtóterméket magánosítanánk, gondokba ütközünk azonban a kisebbségi közösségek esetében, regionális sajátosságuk miatt – mondta a szerb kormányfő.

Vučić helyreigazította a német DPA hírügynökség újságíróját, aki a kérdés feltevése közben megállapította, Szerbiában a médiumok többsége állami tulajdonban van, s azt magyarázta neki, hogy a szituáció ennek pont az ellentéte, Szerbiában a médiumok jelentős hányada, 80-90 százaléka magánkézben van.

A Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos kérdésre azt felelte, hogy a vezeték kiépítése nem Szerbiától, hanem Oroszország és az EU megállapodásától függ.

– Oroszországgal megállapodást és előszerződést is kötöttünk a Déli Áramlatra vonatkozóan, másrészt a Gazprom, a szerbiai kőolajipari vállalat, a NIS többségi tulajdonosa, és emiatt Szerbia sajátos helyzetben van. Arra törekszünk, hogy megvédjük Szerbia érdekeit, ám ez Európa érdekeitől is függ. Nem ugorhatják át az EU országait, hogy eljussanak Szerbiáig – magyarázta Vučić.

A sajtószabadságról szóló kérdésre Merkel azt válaszolta, hogy Szerbiának a csatlakozási tárgyalások folyamán ugyanazokat a lépéseket kell majd megtennie, mint a többi országnak, majd arra kérdésre, hogy Németország konkrétan milyen kérdésekben vár el előrelépést Szerbiától, a kancellár csak annyit mondott: „Jogállamiság, Koszovó és a gazdaság fellendítése!”