„Megkezdődhetnek a tárgyalások”

Vasárnap este Brüsszelben Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfők megállapodtak a telekommunikációval és az energetikával kapcsolatos kérdésekről. Ezzel Szerbia minden feltételt teljesített és már semmi akadálya annak, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mondta Dačić, aki szerint az is megtörténhet, hogy a tárgyalásokat már jövő év januárja előtt megkezdheti az ország. A novemberi koszovói helyhatósági választásokról szintén beszélgetett a két kormányfő és megállapodtak abban, hogy a szavazóhelyeken egy-egy szerb nemzetiségű ellenőr is figyelemmel kíséri majd a szavazás menetét.

– A mobilszolgáltatók a jövőben is az eddigiekhez hasonlóan működhetnek Koszovó területén. A Koszovó és Szerbia egyéb régiói közötti telefonhívásokat helyi hívásként fogják számlázni. Mindez a legkorábban 2015-ben kiírható közbeszerzési pályázatig biztosan így lesz. Koszovó legkorábban néhány év múlva kaphat nemzetközi hívószámot – nyilatkozta a tárgyalást követően Dačić, hozzátéve, hogy legközelebb a november harmadikai helyhatósági választások után ül tárgyalóasztalhoz Thaçival.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki közvetítőként ismét részt vett a kormányfők egyeztetésén, elégedetten állapította meg, hogy a miniszterelnökök számos fontos döntést hoztak a helyhatósági választások kapcsán. Az EBESZ missziója vezette Koszovói Választási Bizottság már az elkövetkező napokban összeül – derül ki Ashton hétfői közleményéből.

Aleksandar Vulin, a szerb kormány Koszovó-ügyi kérdésekkel megbízott tárca nélküli minisztere a B92 RTV Kažiprst (Mutatóujj) című műsorában bővebben nyilatkozott Koszovó jövőbeni hívószámáról és elmondta, hogy ez a +383-as lesz. Ez az országhívószám Szerbiáé lesz, és Szerbia Koszovónak osztja majd ki azt, magyarázta Vulin, majd hozzátette: „Ha valaki a 028 körzethívószámot tárcsázza, akkor Kosovska Mitrovicát kapja meg, ha pedig Kosovska Mitrovicán a 011 körzethívószámot üti be telefonjába, akkor Belgrádot kapja meg. Ez a jövőben is így lesz.”

Ha a Nemzetközi Távközlési Egyesület 2015-ben, vagy azt követően valóban kiosztja Szerbiának, illetve Koszovónak a +383-as hívószámot, a szerbiai és a koszovói települések közötti hívásokat továbbra is helyi hívásként fizetik majd a polgárok, derült ki a továbbiakban.

– A Szerbiai Telekom 2015-ig az eddigiekhez hasonlóan működhet Koszovóban. Abban az évben feltehetőleg kiírnak majd egy közbeszerzési pályázatot egy harmadik szolgáltató piaci bevonásának a céljából. A pályázaton a Szerbiai Telekom is átadja majd ajánlatát. Ami az energetikát illeti, a vagyonról csak később tárgyalunk, ha megszületik az összvagyonról szóló megállapodás. Szerbia 1999 után hatalmas összegeket fektetett a koszovói energetikai rendszerbe. Csak 2003 és 2013 között 500 millió amerikai dollárt költöttünk az Obilić A és az Obilić B hőerőművekre, irányítani azonban nem irányíthatjuk ezeket. Amikor a jövőben Szerbia és Koszovó képviselői a vagyon elosztásáról fognak vitázni, ezekről a dolgokról nem szabad megfeledkezniük. A vagyon egyik jogutódja a koszovói szerb községek közössége lesz. A Valač és a Gazivode trafóállomások egyelőre szintén az eddigiekhez hasonlóan fognak működni, a magasfeszültségű villanyárammal és a villanyáram-szolgáltatással kapcsolatos kérdések ügyében továbbra is a Koszovói Energetikai Korporációval folytatnak párbeszédet – foglalta össze Vulin.

Ami a választásokat illeti, Oliver Ivanović, a Szerbia, demokrácia és igazságosság polgári kezdeményezés elnöke nem kételkedik abban, hogy november 3-án megtartják a helyhatósági választásokat Koszovóban. A szerb közösség választott képviselőinek jövőbeni pozíciója attól függ, hogy mekkora lesz a szerb nemzetiségű polgárok részvételi aránya, magyarázta Ivanović, aki úgy véli, hogy a szerb államvezetésnek egyértelműbben kellene felszólítania a koszovói szerbeket a választásokon való részvételre.

Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica polgármestere, aki a közelgő választásokon ismét harcba száll a polgármesteri tisztségért, nagyjából 15–20 százalékos szerb részvételi arányra számít. Ahhoz, hogy minél több szerb járuljon az urnák elé, jó választási kampányra lesz szükség, hangsúlyozta Pantić.

– A 15–20 százalékos részvételi arány elegendő lenne ahhoz, hogy a Belgrádhoz közel álló politikai erők megőrizzék pozíciójukat és tovább haladjanak az eddigi úton. A Kosovska Mitrovica-i polgárok kicsit félnek és zavarban vannak, sokan inkább bojkottálnák a választásokat. Ez azért van így, mert eddig senki nem világosította fel a polgárokat kellő módon a választásokkal kapcsolatban – fogalmazott Pantić.