Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország megerősíti nukleáris elrettentő stratégiáját „a fenyegetések kombinációjával szemben", s nyolc európai ország elfogadta részvételét a javasolt új doktrinában: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia.
„Erősítenünk kell nukleáris elrettentésünket a fenyegetések kombinációjával szemben, és át kell gondolnunk elrettentési stratégiánkat az európai kontinens mélyén, teljes mértékben tiszteletben tartva szuverenitásunkat, fokozatosan bevezetve azt, amit előrehaladott elrettentésnek neveznék" – mondta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében.
„Jelenleg egy kockázatokkal teli geopolitikai fordulat időszakát éljük, és honfitársaink teljesen tudatában vannak ennek. Ez az időszak indokolja a modellünk szigorítását" – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Nyolc európai ország elfogadta, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – jelezte a francia elnök. Ezek az országok elsősorban „stratégiai légierőket" fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így „szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén", hogy „megnehezítsék ellenfeleink számításait" – hangsúlyozta az államfő. Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság „együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein". "Ez új lehetőségeket ad nekünk a hagyományos eszkaláció kezelésére" – hívta fel a figyelmet a francia elnök, megjegyezve, hogy ez az együttműködés „az úgynevezett ELSA (European Long Range Strike Approach – Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő Kezdeményezés) keretében valósul meg", amely 2024-ben indult, és amelybe Olaszország, Lengyelország és Svédország is beletartozik.
„A parancsnoki lánc teljesen egyértelmű, és a végső döntést" a nukleáris tűz megindításáról a francia köztársaság elnök hozza meg – hangsúlyozta Emmanuel Macron, miután a francia politikai pártok rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot a francia nukleáris elrettentés esetleges európai szintű kiterjesztése miatt. „A végső döntést nem osztjuk meg" a szövetségesekkel – hívta fel a figyelmet a francia elnök, hozzátéve, hogy ez az "előrehaladott elrettentés" egy „különálló erő", de „tökéletesen kiegészíti a NATO-erőket". Az államfő emellett bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja nukleáris tölteteinek számát, de nem fog többé adatokat közölni a fegyverarzenáljáról, „ellentétben azzal, ami a múltban előfordulhatott" – tette hozzá, kiemelve hogy „itt nem arról van szó, hogy bármiféle fegyverkezési versenybe bocsátkozzunk", ez „soha nem is volt a mi doktrínánk". A mostanig érvényben volt „szigorúan elégséges" elrettentést alapelveként Franciaország korábbi bejelentések szerint fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját. Emmanuel Macron a nukleáris fegyverek ellenőrzésének globális rendszerét „romhalmaznak" nevezte, emlékeztetve arra, hogy több nemzetközi szerződés már nem működik, vagy veszélyben van. 1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Emmanuel Macron hat évvel ezelőtt, 2020. február 7-én elmondott beszédében már jelezte, hogy a francia elrettentő stratégiához való csatlakozást javasolja az Európai Unió tagországainak. A hétfői negyvenperces beszédet az új francia nukleáris doktrínáról a francia elnök már régóta tervezte, de annak a közel-keleti konfliktus új aktualitást adott. Emmanuel Macron figyelmeztetett arra, hogy ez a háború „instabilitást és lehetséges fellobbanásokat hozhat a határainkra".
Nyitókép: Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein (Fotó: Beta/AP)
