A kormány munkálkodik azon, hogy megtalálja annak a módját, miként csökkentse az üzemanyagra felszámolt jövedéki adót, egyelőre azonban ennek a várható következményeit elemzi – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Siniša Mali pénzügyminiszter. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a jövedéki adó csökkentése nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
Szemtől szembe az IMF küldöttségével (Fotó: Beta)
Mali elmondta, Ana Brnabić kormányfővel intenzív munkát folytatnak, hogy a legjobb megoldást dolgozzák ki, és eleget tegyenek a polgárok követelésének is ebben a kérdésben.
– Ezzel azonban nem azoknak a tüntetőknek akarunk kedvezni, akik kivonultak az utcákra – hangsúlyozta Mali.
A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy a meghozott intézkedéseket nem lehet egymástól elhatárolva vizsgálni, ebben az esetben is azok az intézkedések élveznek előnyt, amelyek hozzájárulnak a gazdaság versenyképességéhez, illetve gazdasági növekedést hoznak. Az IMF szerint azonban nem vezet gazdasági növekedéshez az üzemanyagra kirótt jövedéki adó csökkentése.
Ezt támasztotta alá James Roaf, az IMF szerbiai küldöttségének vezetője is. Szerinte nem a jövedéki adó csökkentése a legfontosabb lépés. Hozzátette, hogy az üzemanyag ára évek óta folyamatosan emelkedik, s ezt a kőolaj árának emelkedése okozza a világpiacon, és nem a jövedéki adó növelése.
– A gazdaságban emelkednek és csökkenek az árak. Mi az árak alakulásának hatásaira összpontosítunk, nem csupán egy emelkedő vagy zuhanó elemre – hangsúlyozta Roaf, majd hozzátette, éppen ezért a jövedéki adó csökkentése nem prioritás Szerbiában. Véleménye szerint inkább a bérekre felszámolt adóra és a jövedelmi adóra kell fókuszálni, hiszen ez ösztönzőleg hatna a beruházókra. Mint kiemelte, az említett adóknak a csökkentése már hozzájárulna a gazdasági növekedéshez.
James Roaf elmondta, az IMF figyelmének középpontjában a veszélyeztetett kategóriába tartozók állnak, így a szegény mezőgazdasági termelők is, akiket sújt az árak növekedése, és hozzátette, hogy ebben az esetben is legjobb lépés a szociális előnyök alkalmazása.
James Roaf: A 30 hónapra szóló készenléti megállapodás nem pénzügyi, hanem tanácsadói jellegű (Fotó: Beta)
James Roaf nemcsak Siniša Malival, hanem Ana Brnabićtyal is tárgyalásokat folytatott, ami alapján a kormány és az IMF újabb, 30 hónapra szóló készenléti megállapodást kötött meg, amely nem pénzügyi, hanem tanácsadói jellegű. Az IMF ugyanis 2017 folyamán egy olyan programot vezetett be, amelynek célja azoknak az országoknak a megsegítése (köztük van Szerbia is), amelyek az IMF által maghatározott programot követik majd, de megvalósításához nincs szükségük pénzügyi támogatásra. Ennek kapcsán Szerbia makrogazdasági és pénzügyi stabilitása, valamint a szerkezeti átalakítások kapcsán a tárgyalások a napokban lezárultak, már csak a megállapodás jóváhagyására van szükség. Erre július 11-én kerül sor az IMF végrehajtó bizottságában. James Roaf elmondta, ezek az új intézkedések új munkahelyek megnyitását és az életszínvonal növekedését eredményezik majd.
Az IMF missziójának szerbiai vezetője rámutatott arra, hogy jók Szerbia makrogazdasági kilátásai, hiszen a gazdasági növekedés az elmúlt fél évben elérte a 4,6 százalékot, vagyis 3,5 százalékos emelkedésre lehet számítani az idén. Az infláció továbbra is alacsony szinten van, és 2018 végéig várhatóan 2 százalék körül alakul, a Szerb Nemzeti Bank monetáris politikájának köszönhetően. Roaf véleménye szerint az új megállapodási program az elért pozitív eredmények megőrzéséhez járul majd hozzá, az államadósság csökkentése és a gazdaság további emelkedése során. Kiemelte, azt szeretnék elérni, hogy Szerbia a program befejeztével a 2019. évet alacsony szintű hiánnyal zárja, ami az államadósság 50 százalékos részvételét jelentené a GDP-ben.
Elmondta, hogy a pénzügyek stabilizációjának köszönhetően lehetőség nyílt a nyugdíjak ideiglenes csökkentésének hatályon kívül helyezésére, illetve a közszférában alkalmazottak fizetés- elszámolásának új rendszerére való átállásra.
Szerbia az IMF-fel kötött legutóbbi, hároméves hitelmegállapodásának értéke 1,2 milliárd euró volt. Ez a megállapodás az idén februárban lejárt, úgyhogy Szerbia nem vette igénybe ezt az összeget.
