Az Oktatási Minisztérium több intézkedéssel igyekszik kezelni a természettudományos tantárgyakat oktató pedagógusok hiányát. Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter bejelentette, hogy a tárca a fizika-, kémia-, földrajz-, matematika- és biológiatanárok utánpótlásának biztosításán dolgozik, ennek érdekében pedig a kormánnyal, az egyetemekkel és más szakmai intézményekkel közösen keresik a hosszú távú megoldásokat.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a minisztérium évek óta havi ösztöndíjat biztosít azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik hiányszakmának számító pedagógusképzésben vesznek részt. Emellett kezdeményezte, hogy az érintett tanári szakokat hivatalosan is hiányszakmává nyilvánítsák, ami lehetővé tenné a bérszámítási együtthatók módosítását, és magasabb fizetést eredményezne az ezekben a tantárgyakban dolgozó pedagógusok számára. Stanković szerint szükség van arra is, hogy a tanárképzések vonzóbbá váljanak a fiatalok számára. A közelmúltban tartott egyeztetésen felmerült az egyetemi tantervek módosítása, valamint olyan munkacsoportok létrehozása, amelyek szeptemberig kidolgozzák javaslataikat a képzések korszerűsítésére és a tanulási követelmények felülvizsgálatára. Ezt követően egy közös szakmai testület hangolná össze a beérkezett elképzeléseket. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a tárca tisztában van a pedagógushiány súlyosságával, nem kizárólag az oktatási rendszer felelőssége, hogy a fiatalok egyre inkább más felsőoktatási szakokat választanak a tanári pálya helyett.
A minisztérium szerint ugyanakkor vannak biztató jelek is. A belgrádi Tanító- és Óvóképző Karon az idei felvételin a vártnál nagyobb volt az érdeklődés: a tanítóképző szakra 140 helyre 172 jelentkező pályázott, ezért második felvételi kört sem kell meghirdetni. A miniszter ezt elsősorban a könnyebb elhelyezkedési lehetőségekkel és az oktatásban tapasztalható béremelésekkel magyarázta. A probléma azonban országos szinten továbbra is jelentős.
Stanković kitért arra is, hogy Szerbiában 1860 általános iskola és középiskola működik, amelyek igazgatói felelősek a tanítás zavartalan megszervezéséért. Hangsúlyozta, hogy az oktatásban dolgozókkal szemben nincs semmiféle megtorlás, és visszautasította az ellenzéki pártok azon állításait, amelyek szerint a pedagógusokat nyomásgyakorlás érné. Elmondása szerint a határozott időre szóló szerződések meghosszabbításáról minden esetben az iskolaigazgatók döntenek az oktatás megszervezésének szükségletei alapján.
Az Újvidéki Egyetem első felvételi köréről készült jelentés szerint az alapképzéseken és az integrált képzéseken összesen 9105 helyből 6060-at töltöttek be, vagyis 3044 hely maradt szabadon, ami azt jelenti, hogy a férőhelyek mintegy egyharmada még betöltetlen. A tanárhiány szempontjából különösen figyelemre méltóak a Természettudományi-matematikai Kar adatai. A tanári utánpótlást biztosító szakokon továbbra is alacsony az érdeklődés: matematikára mindössze 9, tanári matematikára 16, fizikára 26, kémiára 21, földrajzra pedig 16 hallgató iratkozott be az első körben, miközben ezeken a szakokon még jelentős számú szabad hely maradt. Ezzel szemben más képzések továbbra is rendkívül népszerűek. A Bölcsészettudományi Karon a pszichológia, a pedagógia és az újságírás, a Műszaki Tudományok Karán pedig többek között a szoftvermérnöki, az információmérnöki és a mérnökmenedzsment szak már az első felvételi körben betöltötte valamennyi meghirdetett helyét.
Nyitókép: pixabay.com
